Dobai Péter életének nyolcvankettedik évében, október 3-án hunyt el.
Dobai Péter Kossuth- és József Attila-díjas költőt, írót, forgatókönyvírót, a nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) saját halottjának tekinti – közölte a tárca az MTI-vel.
Dobai Péter 1944-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán olasz nyelv-és irodalom, valamint filozófia és általános nyelvészet szakon 1970-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. 1970 és 1994 között a MAFILM-nél dolgozott. 1969-től a hetvenes évek közepéig a Balázs Béla Stúdió alkotóközösségében tevékenykedett – olvasható a KIM közleményében.
Dobai Péter korai lírája intellektuális jellegű, verseit az objektivitás és az indulati kettősség jellemzi. Novellái és kisregényei inkább a „hétköznapi” életről szólnak, míg parabolikus regényeiben és filmforgatókönyveiben a történelmet hívja hivatkozási alapnak. Fiktív történetkoncepcióit eredeti dokumentációval közvetíti. Fontos szellemi jelentősége van tanulmányainak, esszéinek is. A birodalom ezredese (1985) című nagyregénye addigi stílusjegyeinek, írástechnikai módszereinek, kiérlelt lírájának, történelemszemléletének összegzése.
Dobai Péter forgatókönyvíróként szerzett nemzetközi hírnevet azzal, hogy Klaus Mann regényéből nagyformátumú filmcselekményt írt Szabó István rendezőnek. Az Oscar-díjas Mephistóért 1981-ben Cannes-ban megkapta Az év legjobb forgatókönyve díjat, 1982-ben pedig Cinema Narrativa-díjjal ismerték el Agrigentóban. Ez további nemzetközi koprodukciós felkéréseket eredményezett: Szabó Istvánnal elkészült a Redl ezredes (1985) és a Hanussen (1988) című film is.
Dobai Péter 1976-ban lett a Magyar Írók Szövetsége, 1977-ben a Magyar Pen Club tagja. 1979-től a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetségének tagja, 1991 és 1994 között a Forgatókönyvírók Céhének elnöke volt. 1992-től a Magyar Írók Egyesülete, a Magyar Művészeti Akadémia, 2019-től pedig a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává választották.
Munkásságát 1976-ban József Attila-díjjal, 2014-ben Kossuth-díjjal ismerték el. 1983-ban a Filmkritikusok díját, 1990-ben a Balázs Béla-díjat vehette át. 2000-ben megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díjat, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2001 óta Ferencváros díszpolgára. 2014-ben a nemzet művészévé választották, 2022-ben Prima Primissima díjat kapott – áll a közleményben.
Fotó: MTI Fotó: Oláh Csaba
