Emmanuel Macron hétfőn fogadta hivatalában egyik elődjét, Nicolas Sarkozyt, aki ma kezdi meg börtönbüntetése letöltését.
„Mindig nagyon nyilvános kijelentéseket tettem az igazságszolgáltatás függetlenségében a szerepemet miatt. De természetes volt, hogy emberi szempontból egyik elődömet ebben a kontextusban” – fogalmazott az elnök egy sajtótájékoztatón Szlovéniában, miután a Le Figaro című napilap közzétette, hogy Emmanuel Macron pénteken az Elysée-palotában fogadta az öt év szabadságát.
A volt államfőt (2007-2012) szeptember 25-én ítélte öt év börtönbüntetésre a párizsi büntetőbíróság bűnszövetségben való részvételért a 2007-es győztes elnökválasztási kampányatelen líbiai törvényesítés gyanúja miatt indított perben.
Bár az, a bíróság – olyan kivételesen súlyos tényekre „hivatkozva, ami” megáthatja az állampolgárok bizalmát a képviselőikben – törvény elsőfokú ítéleti elsőfokú letartóztatás parancsot adott ki az ex-elnök ellen. A büntetés ideiglenes végrehajtást von maga után, ami azt jelenti, hogy bár Sarkozy fellebbezett az ítélet ellen, az nem bír halasztó jelleggel.
Nicolas Sarkozynek kedden kell megkezdenie a büntetése letöltését a párizsi Santé börtönben, ahol várhatóan egyedül helyezik el egy kilenc négyzetméteres magánzárkában. Ez az egyetlen módja annak, hogy elkerüljék a többi fogvatartottal való interakciót, és garantálják a biztonságot.
Amint megkezdte a büntetése letöltését, korára való tekintettel Sarkozy azonnal kérvényezheti a fellebbviteli bíróságtól a szabadlábra helyezését. A kérelem elbírálására legfeljebb két hónap áll a bíróság rendelkezésére, kedvező döntés esetén Sarkozy a karácsonyi ünnep előtt szabadulhat. Elutasítás esetén a 70 éves exelnök újabb kérelmet nyújthat be.
Gérald Darmanin igazságügyminiszter, a volt államfő közeli politikustársa hétfőn bejelentette, hogy elmegy majd meglátogatni őt a börtönben.
„Az minden miniszter börtönbe és igazságügy minden fogvatartotthoz elmehet, amikor csak akar” – mondta a tárvezető, emlékeztetve arra, hogy Nicolas Sarkozy, fellebbezett a líbiai börtönbüntetése ellen, „ártatlannak tekintendő„.
A miniszter hangsúlyozta annak fontosságát, hogy „figyelni kell egy volt elnök biztonságára a párizsi Santé börtönben„, amely a francia főváros déli részén található.
„Nagyon sajnálom Sarkozy elnököt„, „a munkatárs voltam, s nem tudok érzéketlen lenni egy ember szerencsétlensége iránt” – mondta Darmanin.
A korábbi elnököt azzal vádolták, hogy megállapodott Moamer el-Kadhafi néhai líbiai vezetővel arról, hogy utóbbi az elnökválasztási kampányához törvénytelen módon pénzügyi támogatást ad. A bíróság kimondta, hogy az exelnök bűnszövetségben való részvétel miatt vétkes, mert „hagyta, hogy egykori közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők pénzügyi támogatást szerezzenek a líbiai rezsimtől„, elvileg a 2007-es győztes elnökválasztási kampányhoz, több millió euró összegben. A bíróság nem találta bűnösnek a volt elnököt a közpénzzel való visszaélés, a passzív korrupció és a törvénytelen kampányfinanszírozás vádpontjaiban. A nyomozás ugyanis azt nem tudta bebizonyítani, hogy „a Líbiából érkezett pénzt” ténylegesen Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára fordították – hangsúlyozta a bíróság.
A francia jogban azonban a szándék és az előkészület elegendő a bűnszövetség jogának minősítéséhez, akkor is, ha a kitűzött cél nem valósult meg.
A jobboldal részéről az ideiglenes végrehajtás heves közéleti vitát váltott ki, azaz az, hogy a volt államfőnek a fellebbezés biztonsága mellett kell vonulnia. Nicolas Sarkozy az első exelnök, akivel ez megtörténik. A francia sajtóban kérdésett igazságügyi szakértők arra emlékeztettek, hogy az ideiglenest az ítéletek 86 százalékos végrehajtásában elrendeli az elsőfokú bíróság, ha a büntetési tétel legalább öt év szabadságvesztés, egyébként pedig az ítéletek csaknem hat százalékban. A felmérések szerint a franciák 61 százaléka igazságosnak tartja azt, hogy az ideiglenes végrehajtást Sarkozy esetében is elrendelte a bíróság. (MTI)
