A legénység különféle külső műszereket és kísérleti eszközöket szerel fel és gyűjt vissza az űrben.
Kína helyi idő szerint pénteken 23 óra 44 percre (magyar idő szerint 16 óra 44 perc) tűzte ki legújabb emberes űrmissziója, a Sencsou-21 küldetés indítását az északnyugat-kínai Csiucsüen kilövőbázisról – közölte a kínai űrügynökség (CMSA) csütörtökön.
A misszió több vezetője Csang Lu ezredes, aki mint két év elteltével tér vissza a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomásra. Társai Vu Fej repülési mérnök, a kínai űrprogram eddigi legfiatalabb űrhajósa, valamint Csang Hung-csang küldetésspecialista, akik először vesznek részt emberes űrrepülésen.
A Sencsou-21 legénysége űrkutatási és alkalmazási kísérleteket végez, valamint többféle rakományt és berendezést – köztük űrszemét elleni védőkészülékeket – telepít.
Az előzetes tervek szerint a Sencsou-21 legénysége a világűri élettudomány, a biotechnológia és az űrorvostan kulcskérdéseire fókuszálva 27 új tudományos és alkalmazási projektet hajt végre.
Ezek között szerepel Kína első, rágcsálókkal végzett űrkísérlete is: a küldetés során négy egér – két hím és két nőstény – is az űrállomásra utazik, hogy élettudományi kísérletek keretében vizsgálják a mikrogravitációt és a zárt tér hatását viselkedésükre, valamint szerveik és szöveteik alkalmazására. A visszatérés után a kutatók részletesen elemzik majd az űrkörnyezet által élettani változásokat.
A tajkonauták ezen kívül a genetikai kód eredete és a molekuláris kiralitás közötti összefüggéseket is tanulmányozzák, az aminosavak és nukleotidok különböző királis kombinációinak viselkedését vizsgálva.
A fedélzeten további alkalmazott űrkutatási kísérleteket is végeznek, többek között lítiumion-akkumulátorok elektromos és optikai tulajdonságainak helyszíni vizsgálatát, valamint a jövőbeli űreszközfejlesztésekhez kapcsolódó információkat.
A három tajkonauta a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomás jelenlegi személyzetét váltja, akik a Sencsou-20 küldetés keretében tartózkodnak az űrbázison. A jelenlegi legénység – Csen Tung, Csen Csung-zsuj és Vang Csie – 188 napja van Föld körüli pályán, és várhatóan új rekordot állítanak fel a leghosszabb kínai űrtartózkodás tekintetében. Mindhárom űrhajós jó egészségi állapotban van, a küldetés pedig a terveknek megfelelően halad – közölte a CMSA szóvivője.
A Sencsou-20 parancsnoka, Csen Tung lett az első kínai űrhajós, aki összesen több mint 400 napot töltött az űrben. termék hat „járművön kívüli missziót” (angol kezdőbetűi alapján EVA) hajtott végre, ezzel ő tartja a legtöbb űrsétát végző kínai űrhajós rekordját. (MTI)
Fotó: MTI/EPA/Vu Hao
