Elhunyt Kenedi János Pulitzer-díjas újságíró, író, kritikus, közölte Karácsony Gergely főpolgármester pénteken Facebook-oldalán.
Karácsony Gergely azt írta: „Elment Kenedi János, Budapestnek díszpolgára, Magyarországnak erkölcsi mérce, nekem személyes hős.”
Kenedi János a rendszerváltozás előtt a demokratikus ellenzék egyik vezéralakjaként küzdött a diktatúra ellen, a rendszerváltás után pedig azért, hogy a diktatúra titkai ne legyenek a demokrácia titkai is. „Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült” – olvasható a bejegyzésben.
A főpolgármester úgy fogalmazott: „akinek fontos a szabadság, akinek fontos a demokrácia, annak Kenedi János erkölcsi mérce és kiindulópont, és az marad mindörökre már.”
Kenedi János „tudta, milyen küzdeni a magyar szabadságért„. A rá jellemző szerény bátorsággal mondta fel a diktatúrával kötött társadalmi alkut, egész egyszerűen azért, mert nem volt hajlandó hazudni – írta.
Mint Karácsony Gergely felidézte, Kenedi Jánosnak állása nem vagy alig volt hosszú évekig, különleges, intézményen kívüli alakja lett a magyar demokratikus átalakulásnak.
Bibó István temetése volt az első nagy spontán demonstráció ’56 szelleme mellett 1979-ben, a temetésen Illyés Gyula mellett Kenedi János mondott beszédet. Szervezője a magyar társadalom problémáiról rendezett 1985-ös monori konferenciának, valamint az 1956-os forradalomról 1986-ban megszervezett illegális konferenciának. Előkészítette Bibó István összes munkáinak kiadását, valamint Szabó Zoltán kézirathagyatékát is hazaszállította Franciaországból az Országos Széchényi Könyvtár számára. A rendszerváltás éveiben a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja, a Szabad Demokraták Szövetsége elvi nyilatkozatának egyik megfogalmazója, a Nyilvánosság Klub ügyvivője. 1990-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársa. 2007 és 2010 között az állambiztonsági iratok levéltárba való átadását vizsgáló úgynevezett Kenedi-bizottság vezetője – olvasható a bejegyzésben. (MTI)
