Bulvár
Gasztronómia
Lovassport
Veterán autók
Webshop
Trimedio TV
Trimedio Rádió
Eladó cégek
Utazások
Podcast
Bulvár
Gasztronómia
Lovassport
Veterán autók
Webshop
Trimedio TV
Trimedio Rádió
Eladó cégek
Utazások
Podcast

Az MNB ötmillió forintos bírságot szabott ki a Molra

A Molt rendkívüli tájékoztatásra és a bírság megfizetésére szólították föl.

A jegybank ötmillió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Mol Nyrt.-re, mert a cég a vecsési kőolajmező feltárásával kapcsolatos hírt nem a tőkepiaci működés szempontjából irányadó jogszabálynak megfelelően és felületeken tette közzé – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel hétfőn.

Az MNB hozzátette: a kőolajmező feltárásáról szóló hír a kibocsátó megítélését az általa megjelentetett közleménye, illetve közösségi média kommunikációja útján bizonyosan érintette, ezzel összefüggésben pedig közvetetten hathatott értékpapírjai értékére, hozamára is.

A jegybank hétfőn publikált határozatában felszólította a Molt, hogy kibocsátóként mindenkor a jogszabályoknak megfelelően teljesítse rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét, emellett 5 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott a társaságra e kötelezettségének megsértése miatt.

A közleményben felidézik, hogy az idén november 21-én a Mol Nyrt. honlapjának médiafelületén – tehát nem a befektetői tájékoztatásra fenntartott „Befektetői kapcsolatok” aloldalon – megjelent közlemény szerint „jelentős mennyiségű kőolajat talált Vecsés határában”. A kibocsátó ezt követően a közösségi médiumokban a felfedezésről további, az eredeti üzenetet megerősítő részleteket osztott meg, ám egyáltalán nem tett közzé rendkívüli tájékoztatást az MNB által működtetett hivatalos információtárolási rendszerben vagy a Budapesti Értéktőzsde oldalán.

Az MNB megítélése szerint a Mol Nyrt. által kommunikált információk a társaság megítélését közvetlenül vagy közvetve kétséget kizáró módon érintették. Ebből fakadóan pedig – mint azt az árfolyam mozgása utólag alá is támasztotta – az értékpapírok értékére vagy hozamára gyakorolt legalább közvetett hatásuk sem volt kizárható. Az MNB megállapítása szerint a kibocsátónak emiatt ezen információkról rendkívüli tájékoztatást kellett volna közzétenni.

A cégnek (a közzétenni elmulasztott) rendkívüli tájékoztatásában lehetősége nyílt volna megfelelő kontextusba helyezve, kiegyensúlyozottan bemutatni a felfedezés eredményére, kitermelésének volumenére gyakorolt hatását. Ennek hiányában ugyanis a befektetőknek nem volt lehetőségük a felfedezés jelentőségének pontos értékelésére, így sérülhetett a hír alapján meghozott kereskedési döntéseik megalapozottsága – közölte az MNB.

A hivatalos közzététel elmaradásával a kibocsátó a tőkepiaci törvény erre vonatkozó előírását sértette meg.

Az ügy kapcsán az MNB aláhúzza: természetesen minden tőzsdei kibocsátó számára adott a lehetőség, hogy a hivatalos tőkepiaci csatornákon történő közzétételt követően – különösen közérdeklődésre számot tartó témákban – más platformokon is kommunikáljon. Minden tőzsdei cég jogszabályi kötelezettsége azonban, hogy minden (potenciálisan) tőkepiaci érintettségű információt elsődlegesen és alapvetően a hivatalos tőkepiaci közzétételi csatornák igénybevételével – kiegyensúlyozott módon, kontextusában bemutatva – kommunikáljon a befektetők, vagy adott esetben a szélesebb közvélemény irányába.