A legutóbbi népszámlálás kezdetekor, 2022. október elsején 9 millió 604 ezer volt Magyarország lakossága és 4 millió 593 ezer lakás volt az országban.
Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője a lezárás után 80 nappal tartott első adatismertetésen elmondta: október elsején 4 millió 613 ezer férfi, 4 millió 491 ezer nő és 1 millió 407 ezer gyerek élt az országban, az aktív korúak – 15 és 64 év közöttiek – száma 6 millió 201 ezer, az időskorúaké, azaz 65 év felettieké pedig 1 millió 995 ezer volt.
A legutóbbi, 2011–es és a 2022–es népszámlálás között a természetes fogyás miatt 464 ezerrel csökkent a lakosság száma, ezt mérsékelte a 131 ezres, többségében a környező országokból érkező bevándorlási többlet, a népesség száma tehát 11 év alatt 333 ezerrel csökkent – tette hozzá a projektvezető.
Kovács Marcell közölte, 1870–ben, az első népszámláláskor alig több mint ötmillió lakosa volt az országnak, ez – a háborús időszakoktól eltekintve – folyamatosan nőtt, 1980–ban 10 millió 907 ezerre emelkedett, azóta viszont folyamatos a népességcsökkenés, mivel egyre több az idős ember, és emiatt egyre többen halnak meg. Ez a természetes fogyás jelensége – jegyezte meg.
Az utóbbi 11 évben a születések és a halálozások száma is ingadozott, a 2011–es év mélypont volt a születési statisztikában, ezután azonban jelentős emelkedés következett, 2021–ig. A teljes termékenységi arányszám – amely azt mutatja meg, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet, ha az adott életévében akkora eséllyel szülne, mint amekkorával egy azonos korú nő szült a vizsgált évben – a 2011–es 1,23–ról mostanra 1,5 fölé emelkedett, ami jelentős növekedés annak alapján, hogy egyre kevesebb a termékeny korú nő – mondta a projektvezető.
Kovács Marcell ismertetése szerint a halálozások száma az elmúlt 11 évben 130 ezer körül alakult évente, jelentős emelkedés volt azonban a koronavírus–járvány miatt, 2020–ban 141 ezerre, 2021–ben pedig 156 ezerre emelkedett az elhunytak száma.
A tavalyi népszámláláskor a lakosság 21 százaléka volt időskorú, 15 százaléka pedig gyerekkorú. A két népszámlálás között eltelt időben 318 ezerrel, 19 százalékkal nőtt az időskorúak száma és aránya, miközben a gyerekkorúak csoportja kismértékben, az aktív korúaké pedig jelentős mértékben csökkent.
Területi eloszlás szerint csak Pest és Győr–Moson–Sopron vármegyében nőtt a lakosság száma, mindenhol máshol csökkent, a legnagyobb növekedés Pest vármegyében 10 százalékos volt, a legnagyobb csökkenés, 13 százalékos, Békés vármegyében volt.
A változás főként a természetes fogyásból adódik, amely Szabolcs–Szatmár–Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb, Békés vérmegyében pedig a legnagyobb.
A legtöbben Pest vármegyébe költöztek, és Borsod–Abaúj–Zemplén vármegyéből költöztek el. A népességcsökkenés mértéke a községekben volt a legkisebb, negyedakkora, mint a megyei jogú városokban.
Az ország legsűrűbben lakott térsége Budapest, a vármegyék közül pedig Pest, Komárom–Esztergom és Győr–Moson–Sopron vármegye, a legritkábban lakott vármegye Somogy, ahol negyedannyian laknak egy négyzetkilométerre vetítve, mint Pest vármegyében. A lakosság 18 százaléka Budapesten él.
Kovács Marcell a lakásadatokat ismertetve közölte, 2011 óta a lakásállomány 4,6 százalékkal nőtt, Békés megye kivételével mindenhol emelkedett, a dunántúli vármegyékben nagyobb mértékben, mint a keleti országrészben, a legnagyobb emelkedés Győr–Moson–Sopron, Pest, valamint Somogy vármegyében volt. A vidéki városokban nőtt leginkább a lakásállomány, a községekben alig változott.
A projektvezető felidézte, hogy a népszámlálás első szakaszában, 19 napon át a lakosság önállóan, interneten tölthette ki a kérdőíveket, ebben a formában 7 millió személyi kérdőív érkezett be, ez a szám pedig felülmúlta minden várakozásukat, és nemzetközi összehasonlításban is nagyon jó eredmény.
Ezután egy hónapig számlálóbiztosok keresték fel a háztartásokat, így még 2,2 millió személyi kérdőív érkezett be, majd az egy hétig tartó pótösszeíráson a helyi polgármesteri hivatalokban még 63 ezer kérdőívet töltöttek ki, ami egy Sopron méretű város lakosságának felel meg – fűzte hozzá a projektvezető.
Összesen tehát 9,2 millió személyi kérdőívet gyűjtöttek össze, az adatokat pedig összevetették az állami adatbázisokkal, így állapították meg, hogy Magyarország lakossága 9,6 millió volt október elsején – emelte ki Kovács Marcell.
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke elmondta, a 155 éves hivatal történetében 16. alkalommal készítették el azt a pillanatképet, amely bemutatja az országot, a népességet, a társadalom sokszínűségét, a lakásviszonyokat, a családi és háztartási körülményeket.
Ez volt az első teljesen elektronikus népszámlálás, emiatt, valamint az állami adatbázisok felhasználásának köszönhetően a feldolgozás is gyorsabb – mutatott rá az elnök.
Vukovich Gabriella elmondta azt is, hogy a jövőben a lakosság közreműködése helyett már teljesen az állami adatbázisok segítségével folyik majd a népszámlálás, és ennek köszönhetően az eddigi tízévenkénti adatgyűjtés helyett gyakrabban tudnak tényeket közölni.
Kovács Marcell a sajtótájékoztató végén bemutatta a KSH új népszámlálsi adatbázisát, amelynek próbaverziója kipróbálható a 2011–es adatokkal a http://go.ksh.hu/222 címen. (MTI)
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
