Nem csak magyar állampolgárok indulhatnak jelöltként a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán.
Az önkormányzati választáson szavazhatnak a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, a menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezők és az Európai Unió más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárai. Ez az úgynevezett aktív választójog, vagyis a szavazati jog.
A választhatóság joga a passzív választójog. Ez a jog a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán megillet minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát, aki a központi névjegyzékben szerepel.
Míg az aktív választójognak, vagyis a szavazás jogának feltétele a magyarországi helyben lakás, addig a passzív választójognak, a választhatóságnak nem. Így annak a nagykorú magyar állampolgárnak, akinek nincs magyarországi lakóhelye, az önkormányzati választáson nincs szavazati joga, de polgármesterré, képviselővé választható, feltéve, hogy kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak kérniük kell regisztrációjukat a központi névjegyzékbe, amennyiben jelöltként szeretnének indulni a választáson. A magyarországi lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgárok azonban regisztráció nélkül indulhatnak az önkormányzati választáson, lehetnek képviselő- vagy polgármesterjelöltek és felkerülhetnek a vármegyei listákra is, mivel ők automatikusan szerepelnek a központi névjegyzékben ezen a választáson. (Ahhoz azonban, hogy az európai parlamenti választáson magyarországi listákra szavazhassanak, nekik is kérniük kell a névjegyzékbe vételüket.)
Az önkormányzati választáson jelöltekké válhatnak azok is, akiknek sem állandó lakcímük, sem tartózkodási helyük nincs, azaz a lakcímkártyájukon csak a település van feltüntetve, utca és házszám nélkül. Az úgynevezett települési szintű lakcímbejelentés alapvetően az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalanok lakóhelyének bejelentésére szolgál, azért, hogy a közigazgatási és igazságügyi szervek illetékességét a bejelentett település alapján meg lehessen állapítani egy esetleges eljárás során. Ugyanakkor akinek csak települési szintű lakcíme van, nem feltétlenül az utcán él: például lehet, hogy azért nincs bejelentett lakcíme, mert albérletben lakik.
A választhatóság joga nem kötődik ahhoz a településhez, amelyen a jelölt lakcíme található, vagyis a választópolgár bármely településen, választókerületben választható.
Nem választható, vagyis nem lehet jelölt az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt, vagy jogerős ítélet alapján szabadságvesztését, illetve büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Nem választható az sem, akit jogerősen eltiltottak a közügyek gyakorlásától. Nem lehet jelölt az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából. (MTI)
