Visszatérnek az egyetemes szolgáltatásba.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) közigazgatási államtitkára Németh Lászlóval, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnökével folytatott találkozója eredményeként megállapodás született, hogy a nemzeti energiaszolgáltató azon mikrovállalkozások esetében, amelyek 2022. augusztus 1-jén egyetemes szolgáltatásban voltak, de azt követően nyilatkozattételi kötelezettségüket elmulasztották, az utólagos igazolások benyújtása esetén méltányosságot gyakorol. Egyrészt a 2022. augusztus 1-től a szerződésük megszüntetéséig kiállított feláras számlák befizetésétől eltekint, másrészt visszatérhetnek az egyetemes szolgáltatásba – közölte a minisztérium az MTI-vel.
A közlemény szerint a mikrovállalkozások egyetemes szolgáltatásra való jogosultsági feltételei két éve megváltoztak, ezért az egyetemes szolgáltató nyilatkozattételre szólította fel például azokat, amelyeknek a fogyasztásuk kiugróan magasnak bizonyult. Ha a felhasználó a nyilatkozattételt a megadott határidőre nem teljesítette, vagy nem jogosultként nyilatkozott, az egyetemes szolgáltatói szerződése megszűnt, a szolgáltató a jogviszony fennállása alatt vételezett villamos energiát visszamenőlegesen piaci áron számolta el a felhasználóval.
Czepek Gábor hangsúlyozta: „mivel a kormány célja továbbra is a lakosság és a mikrovállalkozások energiaárainak megvédése, meghallgattuk a problémáikat, és méltányosságból a felárral kiállított számlákat az MVM korrigálja, a befizetetteknél pedig a vállalkozás eldöntheti, hogy visszakéri-e a különbözetet vagy havonta levonják a jövőbeli számlájából” – áll a közleményben.
Németh László a közlemény szerint a találkozó kapcsán kiemelte: „ez a döntés jelentős előrelépést hoz a legkisebb vállalkozások számára, mivel a kormányzat figyelembe vette az őket sújtó problémákat. Az IPOSZ nagyra értékeli a kormányzat nyitottságát, amely lehetővé tette, hogy a Gondolkozz először kicsiben elv alapján olyan pozitív változások szülessenek, amelyek érdemben segítik a mikrovállalkozások működését. Ez a konstruktív együttműködés példaként szolgálhat arra, hogyan lehet a jövőben is hatékonyan reagálni a gazdasági szereplők igényeire„.
