Megkezdődik az M1-es autópálya hatsávosra bővítése Budapest és Győr között 2025 augusztusában.
A kormány által jóváhagyott, 800 milliárd forintos beruházás 100 év viszonylatában a legnagyobb autóút- és autópálya-építés lesz – jelentette be az építési és közlekedési miniszter az esztergomi sajtótájékoztatóján.
Lázár János hozzátette, a teljes, 78 kilométeres szakasz 2029 elejéig készülhet el. Elsőként a Budapest és Bicske közötti 24 kilométeres szakasz készül el, mely rendkívül összetett, hiszen Budapest agglomerációját, elővárosi közlekedését is érinti.
Lázár János kiemelte, megépül az M100-as autópálya bekötését lehetővé tevő csomópont és a kormány előzetes versenytárgyalásra bocsátja az M1-est Esztergommal összekötő, 35 kilométeres szakasz megépítését. A beruházás költségét 500 milliárd forintra becsülik.
A tervek szerint az M100-as kétsávos, leállósáv nélküli autóút lesz. A kivitelezést három szakaszra bontják: az első az M1-estől Zsámbékig tart, a második innen Kesztölcig, a harmadik tovább Esztergomig. A középső szakaszon három alagútra és számos völgy áthidalására lesz szükség. A három szakaszra együtt és külön-külön is lehet pályázni.
Lázár János elmondta, jók az esélyei annak, hogy az M100-as építése két szakaszon már 2026 tavaszán elkezdődhet. A nyomvonal mentén 650 telek megvásárlásáról van szó, ebből 250 telket az állam már megvásárolt.
Erre a kormány rendelkezik forrásokkal és a minisztériumnak is van pénze. Az idén 1,5-2 milliárd forintot költenek Zsámbék és a többi település térségében telekvásárlásra, így a közbeszerzések megjelenésére rendezettek lesznek a tulajdonviszonyok – ismertette a miniszter.
Szólt arról is, hogy az M100-as autópálya Esztergomtól északnyugatra egy új Duna-híd megépítésének szükségességét is magával hozza, a most működő komp vonalában. A közúti és vasúti híd helyének kijelölésére előzetes tanulmányterv készül.
Elmondta, 2010-ben 1273 kilométer volt Magyarországon a gyorsforgalmi úthálózat hossza, ezt 2026-ra 2000 kilométerre növelik.
A miniszter kiemelte, jelenleg is folyik az Esztergomot védő gát első ütemének építése, ez másfél kilométer hosszú lesz. A védővonal folytatása 20 milliárd forintot igényel, ennek terveit az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2025 őszére készíti el, azt követően Esztergom önkormányzatával közösen nekikezdhetnek a védmű folytatásának.
Lázár János az Esztergomban megvalósuló fejlesztéseket sorolva elmondta, hogy az önkormányzat lehetőséget kap a városban lévő, állami kezelésű közutak felújítandó szakaszainak kijelölésére, erre egymilliárd forintot fordíthat a Magyar Közút.
Kitért arra: ma vasúttal 1 óra 4 perc alatt lehet Esztergomból Budapest belvárosába bejutni. A vonal felújítása előtt évente 2,5 millió utazás zajlott a szakaszon, 2024-ben az ország és vármegyebérletnek köszönhetően 7 millió.
Lázár János azt mondta, ígéretet tett arra, hogy egy éven belül felújítják az Esztergom-kertvárosban található pályaudvart. Ezt a MÁV saját beruházásaként fogja megvalósítani, Nagy Bálint közlekedési államtitkár felügyeletével.
Kiemelte továbbá, hogy Hernádi Ádám (Fidesz-KDNP) polgármester kezdeményezésére a Volán öt új, 18-20 személyes buszt telepít Esztergomba 2026 áprilisáig. Ezek a távol eső városrészekről is eljuttathatják az embereket a város központjába.
A miniszter támogathatónak nevezte a polgármester azon kezdeményezését is, hogy a térség 130 ezer lakóját ellátó, elavult és alkalmatlan kórház helyett zöldmezős beruházásban egy új egészségügyi intézmény épüljön.
„Úgy gondolom, sokkal jobban megéri a közösségeknek új kórházakat építeni, mint a régiekből nagy nehezen valamit újjáépíteni” – fogalmazott, majd hozzátette, javasolni fogja a miniszterelnöknek, hogy vidéken néhány városban új kórházat hozzanak létre.
Lázár János újságírói kérdésre válaszolva elmondta, Budapesten a budapestiek nélkül fejlesztéseket végrehajtani nem lehet, így a kormány tudomásul veszi a főváros elővásárlási jogát Rákosrendezőre.
A miniszter azt tanácsolta az önkormányzatnak és az arab befektetőknek, hogy tárgyaljanak egymással, mert „ritkán jelentkezik valaki Budapesten, hogy 12 milliárd eurót, 5000 milliárdot elköltene ebben a városban„.
„Személyes mániájának” nevezte, hogy a területen lévő, 300 ezer köbméter hulladéknak el kell tűnnie, azt mondta, ezt a fővárosnak meg kell oldania.
Lázár János egy tulajdonában lévő, helyi vonatkozású relikviát adott át Hernádi Ádám polgármesternek, akivel a Miniszterelnökség munkatársaként dolgozott együtt: az 1926. június 25-én keltezett díszes oklevélben a város képviselő-testülete díszpolgári címet adományozott Bethlen István miniszterelnöknek. (MTI)
Fotó: MTI/Mihádák Zoltán
