Kedden hatályba lépett az e-pénztárgépekről szóló rendelet, amely véget vethet a papírnyugtakorszaknak.
Most a fejlesztőké a főszerep, idén júliustól pedig már üzembe is helyezhetők a NAV által engedélyezett e-pénztárgépek. A kisvállalkozásoknak érdemes megfontolni az átállást a nyugtatömbről, mert az e-pénztárgép a papírmentes nyugtaadás mellett kisebb adminisztrációt, egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az eladóknak és a vásárlóknak egyaránt – hívta fel a figyelmet legfrissebb közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az elkövetkező hónapok az újfajta pénztárgépek típusvizsgálatáról és engedélyezéséről szólnak. A szabályok itt is egyszerűsödtek, mert a vizsgálatokat a NAV szakemberei végzik el. A jogszabályoknak megfelelő működés mellett szigorúan ellenőrzik az e-nyugta kiállításának folyamatát és beküldését az úgynevezett nyugtatárba, illetve azt is, hogy semmiképp ne lehessen kijátszani vele az adóügyi előírásokat.
Mint a közleményből kiderül a pénztárgép használatra köteles vállalkozások (így például a kiskereskedelmi üzletek, éttermek, szálláshelyek, taxisok, plasztikai sebészek, gyógyszertárak, masszőrök, konditermek) összességében több mint 200 ezer online pénztárgépet használnak. Az online pénztárgépekről az e-pénztárgépekre történő átállás zökkenőmentességének biztosítása érdekében 2028. július 1-ig még használható az online pénztárgép.
Nem kötelező ugyan, de nyártól érdemes áttérni az e-pénztárgépre. Az online pénztárgépeknél előírt évi egyszeri kötelező szervizeléssel szemben az e-pénztárgépek szervizelése csak akkor kötelező, ha azt az üzembentartó kéri a forgalmazótól.
A változás révén a vállalkozások évente átlagosan 25 ezer forintot spórolhatnak meg. Az e-pénztárgép mellett szól az is, hogy az azt használó vállalkozás mentesül a bizonylatmegőrzési kötelezettség alól. Azt ugyanis átvállalja az úgynevezett nyugtatár, amely tíz évig tárolja a beérkezett adatokat – ismertették.
A NAV a kisvállalkozókat segítve fejleszt egy ingyenesen, bárki által könnyen és egyszerűen használható e-pénztárgépet, így már nem éri meg a továbbiakban a nyugtatömböt használni. Ehhez a gyakorlatban mindössze egy okostelefonra van szükség, amelyre a vállalkozó letölti az ingyenes e-pénztárgép alkalmazást, és egy egyszerű nyugtanyomtatóra, arra az esetre, ha valaki mégis papíron kérné a nyugtát.
Kitérnek arra is, hogy a vevőknek is újdonságot és nagy könnyebbséget hoz az új rendszer, hiszen elektronikusan követhetik nyomon vásárlásaikat, a mobiltelefonról elérhetők a jótálláshoz, garanciához szükséges iratok, így a fogyasztói jogok is gyorsabban, kényelmesebben és egyszerűbben érvényesíthetők. Ehhez mindössze egy erre szolgáló applikációt (vevői alkalmazást) kell letölteniük a telefonjukra.
Lényeges eleme az e-pénztárgép-rendszernek az anonimitás. A vásárlás névtelensége biztosított, hiszen az alkalmazás nem ad át személyes információkat.
A kidolgozott kriptográfiai megoldásnak köszönhetően a vevő ugyanúgy névtelen maradhat az eladó és a NAV előtt az e-nyugta világában, mint ahogy a papírnyugta világában az – jegyezte meg a NAV.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy júliustól kétféle típusú e-pénztárgép használható: a felhő-, illetve a hardveralapú. Az egyetlen megkötés az, hogy azok a vállalkozások, akik jelenleg online pénztárgép használatára kötelezettek, azok júliustól vagy továbbra is online pénztárgépet használnak, vagy választhatják a hardveralapú e-pénztárgépet.
A hardveralapú e-pénztárgépekben egy adóügyi egység biztosítja a folyamatos adatkapcsolatot a NAV-val. A felhőalapú pedig gyakorlatilag egy okostelefonra letölthető alkalmazás, amellyel a papírnyugtát használó vállalkozások nyugtánként legalább 10 forintot spórolhatnak.
A NAV úgy véli, hogy a magyar fejlesztésű e-pénztárgép-rendszer – ahogy korábban az online pénztárgép szisztémája – másolandó modellé válhat világszerte. Az e-pénztárgép a vásárlói tudatosság erősítése, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése mellett védi a tisztességes adózókat és a költségvetés érdekét is.
Az online pénztárgépek bevezetésének hatására a kis cégek bejelentett forgalma 2012 és 2016 között a kiskereskedelemben 20-26 százalékkal, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ágazatban 30-40 százalékkal növekedett, de a fehéredési hatás a közepes cégeknél is jelentős volt. A korábbi évek tapasztalatai alapján az e-pénztárgép is jótékonyan hathat a jogkövetésre – állapította meg az adóhatóság. (MTI)
