Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2023–as költségvetését a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
A költségvetési rendelet az önkormányzat költségvetési bevételeit 407 milliárd 766 millió 184 ezer forintban, kiadásait 465 milliárd 327 millió 392 ezer forintban állapítja meg.
Az így keletkező 57 milliárd 561 millió 207 ezer forintos hiányt a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 16 milliárd 582 millió 836 ezer forintból, belföldi értékpapírok 17 milliárd 411 millió 287 ezer forintos bevételeiből, valamint bankbetétek – 30 milliárd 434 millió 494 ezer forint – bevételeiből finanszírozzák.
Ugyanakkor hiteltörlesztésre 6 milliárd 94 millió 36 ezer forintot, míg 773 millió 374 ezer forintot belföldi finanszírozás kiadásaira fordít a fővárosi önkormányzat.
A közgyűlés 17 igen szavazattal, 11 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadta el a jövő évi büdzsét.
Az elfogadott javaslat szerint a jövő év alapproblémáit a növekvő kormányzati elvonások (a szolidaritási hozzájárulás 58 százalékos emelése), a magas energiaárak, az élelmiszerárak növekedése, egyéb nyersanyagárak emelkedése, a monetáris politika következményei és az infláció miatti bérnyomás okozzák. „Ezek közül a kormányzati elvonások növekedése továbbra is a fentiekben jelzett rossz kormányzati politika leképeződését mutatja, amelynek megoldása politikai akarat kérdése” – írták.
Kiemelték, az energiaárak jelentik a legnagyobb kiszámíthatatlansági tényezőt 2023–ban is.
A lakosok által használt és a közösségek erősítése szempontjából fontos intézményeket nem zárnak be csak azért, hogy a teljes energiamixhez képest minimális megtakarítást érjenek el, ezért a legnehezebb hónapokban sem zárnak be szociális intézményeket, sem kulturális tereket, köztük színházakat.
„Az energiaárak miatti többletköltségek jelen állás szerint kifizethetetlenek és tervezhetetlenek” – mutattak rá.
A javaslathoz készült előzetes hatásvizsgálat szerint a jövő év is kritikusan nehéz évnek ígérkezik, de a közfeladatok elláthatók, a közszolgáltatások működtethetők. Ugyanakkor – mint írták – a költségvetési javaslat kockázatokat is tartalmaz, és ezek kezelésére készülve számítanak a kormányzat önkormányzati politikájának megváltozására, illetve – a kompenzáció elmaradása esetén – a költségvetés 2023. május végi felülvizsgálatára.
Kiss Ambrus főpolgármester–helyettes a költségvetési javaslat vitájában kijelentette: jogszerű, de tartalmilag kockázatos a jövő évi költségvetés, amely „nem áll stabil lábakon”.
Nem is kicsi kockázatok vannak, de nagyon más lehetőség nincs, mint elindulni az úton, mert ha nincs költségvetés, akkor elveszítjük azt a lehetőséget, hogy valamelyest menedzseljük a folyamatot – mondta, megjegyezve, nem tudni, meddig jutnak el.
Kiss Ambrus közölte azt is, 2023–ban új beruházást nem indítanak, amit lehet átcsúsztatnak 2024–re, így a Városháza park parkosítási szakaszát is.
Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt, aki az igen gombot nyomja a javaslatra, az nyilván nem jó szívvel teszi, mint ahogy ő sem. Senki nem mondta, hogy ez a költségvetés örömteli dolog, de legalább ebben a borzasztó bizonytalan helyzetben a kezünkben van a kormány és próbálunk navigálni – fogalmazott.
A főpolgármester szerint az, hogy a Fidesz–KDNP egyetlen módosító javaslatot sem nyújtott be, azt bizonyítja, hogy sokkal jobb javaslatot nem lehet benyújtani.
Bagdy Gábor (Fidesz–KDNP) azt mondta, egyetért Kiss Ambrussal, hogy a költségvetés jogszerű, mert – mint fogalmazott – „a papír mindent elbír”, ugyanakkor a büdzsé tartalmilag súlyos problémákat vet fel. Szerinte 120 milliárd forint hiányzik a költségvetésből, a főváros vagy évközben megy csődbe, vagy közszolgáltatási feladatait lesz kénytelen csökkenteni, és mindezek alapján ez a költségvetés vállalhatatlan.
A főváros „teljes mértékig kiszáradt”, a tartalékok elfogytak és most egy negyedévre szóló költségvetés van a testület előtt – jelentette ki, majd úgy folytatta: a főváros betervez olyan bevételeket, amelyeknek nincs alapjuk és arra számít, hogy valahonnan jön majd segítség.
Élő Norbert (DK) azt közölte: pártja szerint a főváros mozgástere mára szinte teljesen elfogyott, a város a jövő évi költségvetésben a gazdasági túlélésért fog küzdeni. A DK fővárosi frakciója ezért csak és kizárólag Karácsony Gergely kifejezett kérésére szavazza meg a költségvetést. „Bár nem értünk egyet ezzel a költségvetéssel, a fővárost irányító ellenzéki koalíció vezető erejeként a képviselőink nem kívánják megnehezíteni Budapest főpolgármesterének válságkezelő munkáját, sem a város egyéb ügyeinek intézését” – mondta.
Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője azt közölte, azért nem nyújtottak be módosító javaslatot, mert koncepcionálisan nem értenek egyet az eljárással és a városvezetés hozzáállásával.
A kormánypárti politikus Élő Norbert szavaira reagálva azt mondta, érdekes helyzetnek a tanúi, hiszen az egyik koalíciós partner nem tud odaállni jó szívvel az előterjesztés mellé. Ez azért aggasztó, mert azt érzékelik, hogy van egyfajta nyomás – most már tudni melyik frakció részéről –, hogy „egyfajta tervezett csőd legyen jövő szeptember környékére” – mutatott rá.
Wintermantel Zsolt azt mondta, a DK rögtön meg is nevezte a felelőst, és talán itt nyer értelmet Gyurcsány Ferenc DK–elnök azon kijelentése, hogy nem magától értetődő részükről Karácsony Gergely támogatása a következő főpolgármester–választáson.
A költségvetés elfogadásával a testület Karácsony Gergely javaslatára döntött arról is, hogy 170 ezerről 200 ezer forintra emelik a fővárosi lakásrezsi–támogatás jogosultságának felső határát. (MTI)
Fotó: MTI/Kovács Attila
