A részletszabályok hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben.
A szaktárca közleményében azt írta, a háború és az elhibázott szankciók miatt elszálltak az energiaárak, sérültek az ellátási láncok és megnőttek a szállítási költségek. Ez Európa-szerte eddig nem látott inflációs hullámhoz vezetett, és jelentős mértékben megdrágította az élelmiszereket is.
A kormány célja, hogy a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a teljes foglalkoztatottság védelme érdekében letörje a szankciós inflációt, megfékezze az élelmiszerek további áremelkedését – emelte ki a GFM. Emlékeztettek: a kormányzat a szankciós infláció csökkentése érdekében már 20 intézkedésről döntött. Az intézkedések működnek, januárban már tetőzött és csökkenésnek indult az infláció, az élelmiszerek árcsökkenése pedig még korábban, decemberben elkezdődött, a bolthálózatok mára már egymásra licitálva jelentik be a kedvezményeket – áll a közleményben.
Annak érdekében, hogy az élelmiszerárak tovább csökkenjenek, és méginkább fokozódjon a verseny a kiskereskedelemben, a kormány további intézkedésekről döntött: júniustól kötelező akciózást írt elő a kiskereskedelmi üzleteknek, valamint a Gazdasági Versenyhivatal elnökének versenypártolási javaslatát elfogadva az online árfigyelő adatbázis bevezetéséről döntött – ismertették.
Azt írták, az árfigyelő rendszer részletszabályainak kialakítása érdekében 2023 márciusában közös munkacsoport alakult a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági Versenyhivatal, az Agrárminisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal, az Igazságügyi Minisztérium és a fogyasztóvédelmi hatóság részvételével.
A kormány elfogadta a munkacsoport által kialakított keretrendszert, így az online árfigyelő rendszer 2023. július 1-jétől az alábbiak szerint indulhat el:
Az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra vonatkozik kötelezően, az árfigyelő rendszerbe ugyanis azok a kereskedők kötelesek adatot szolgáltatni, amelyek nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot.
A szabályozás értelmében kereskedőnek minősül az a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás, amelynek főtevékenysége a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében „4711 – Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenység.
Az árfigyelő rendszer a termékek azonosításhoz szükséges adatokon túlmutatóan a napi és a törzsvásárlói árakat tartja nyilván kereskedőnként és üzletenként.
Az online adatbázis kezdetben több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát fogja tartalmazni, benne lesz egyebek között a sertéscomb, a fehér kenyér, a 1,5 százalékos ESL tej, a trappista tömbsajt, a lédig idared alma, a virsli, margarin, vaj, spagetti tészta.
A napi ár megállapítása során nem lehet figyelembe venni azt a bruttó kiskereskedelmi árat, amelynek alkalmazására az adott termék esetében minőség-megőrzési vagy fogyaszthatósági idejének 72 órán belül történő lejárata miatt került sor.
Az adatokat a kereskedő napi szinten köteles feltölteni elektronikusan, legkésőbb a napi ár és törzsvásárlói ár alkalmazását megelőző nap végéig.
Az elektronikus rendszerhez azok a kereskedők is csatlakozhatnak önkéntesen, akikre a kötelező adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik.
Az online árfigyelő adatbázist a Gazdasági Versenyhivatal működteti.
A kormány az intézkedéstől azt várja, hogy a lakosság, a vásárlók számára elérhetővé váljon egy olyan adatbázis, mely lehetővé teszi számukra a fogyasztói árak átlátható összehasonlítását – mutatott rá a GFM. Az árfigyelő adatbázis használata így jelentősen erősíti az átláthatóságot, megismerhetővé teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, megakadályozza a túlárazást. A szolgáltatás végső soron – a fogyasztók érdekeivel összhangban – hozzájárul a kiskereskedelmi szektorban a piaci verseny fokozásához, összességében pedig elősegíti, hogy az év végére egy számjegyűre mérséklődjön az infláció. (MTI)
