Kifejezte Oroszország készségét a gázszállításra az Északi Áramlat-2 vezeték megmaradt kapacitásain keresztül.
Oroszország kész növelni a gázszállítást Európába – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Moszkvában az Orosz Energiahét 2022 rendezvény plenáris ülésén.
Putyin szerint a megrongált Északi Áramlat vezetékek gáztranzitja áthelyezhető lenne a Fekete-tenger térségébe. Mint mondta, Törökországban jelentős gázcsomópontot lehetne létrehozni, ha ebben Európa is érdekelt lenne.
– Az Északi Áramlatokon elveszett tranzitmennyiséget át tudnánk irányítani a Fekete-tenger térségébe is, ily módon az üzemanyagunk, a földgázunk fő szállítási útvonalaivá azokat tennénk meg, amelyek Törökországon keresztül vezetnek, egy jelentős gázközpontot létrehozva Törökországban Európa számára, ha partnereink érdekeltek ebben – mondta Putyin.
Az elnök szerint ez a döntés gazdasági szempontból is célszerű, ráadásul ezen az útvonalon sokkal magasabb a biztonság szintje. A Kreml korábban közölte, hogy Putyin csütörtökön Asztanában találkozik Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Szerda délután bejelentették, hogy az orosz elnök a kazah fővárosban találkozik Tamím bin Hamád ász-Száni katari emírrel is.
Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy Moszkva készen áll az Északi Áramlat gázvezeték megmaradt szakaszán újraindítani az Európába irányuló szállításokat.
– A labda az Európai Unió térfelén van, ahogy mondani szokás. Ha úgy akarják, csak nyissák meg a csapot, ennyi az egész. Senkit semmiben nem korlátozunk, készek vagyunk további mennyiségeket szállítani az őszi-téli időszakban – mondta.
Putyin szerint Oroszország mindig teljesíti szállítási kötelezettségeit, ez különbözteti meg a Nyugattól. Példaként említette, hogy az Európába cseppfolyósított földgázt szállító amerikai tartályhajók félúton más irányba fordultak, mert Ázsiában magasabb árat ajánlottak.
Mint mondta, a sérült gázvezetékeket meg lehet javítani, de ennek csak a további üzemeltetés esetén és biztonságos körülmények között lenne értelme. Úgy vélekedett azonban, hogy a világgazdaság, valamint az üzemanyag- és energiakomplexum éles válságot él át, amelyet többek között az egyes piaci szereplők „nyíltan felforgató akciói” okoznak, amelyek néha egyszerűen tönkreteszik a versenytársak infrastruktúráját.
Az Északi Áramlatokon történt incidenseket „nemzetközi terrorcselekménynek” nevezte, amelynek célja egy egész kontinens energiabiztonságának aláásása. Putyin szerint bebizonyosodott, hogy a végső haszonélvezők a megrendelők, „azok, akik hasznot húznak az instabilitásból és a konfliktusokból”. Leszögezte, hogy Oroszország – az energetikai infrastruktúra ellen elkövetett támadások ellenére – nem szándékozik feladni pozícióit, és biztosítani fogja a piac stabilitását. Közölte, hogy tovább növelik a gyorsan növekvő piacokra irányuló energiaexportot, hamarosan belekezdenek a Szibéria Ereje-2 vezeték mongóliai szakaszának építésébe, összekapcsolják az orosz gázszállító rendszer ázsiai és európai szegmensét, és továbbfejlesztik a cseppfolyós földgáz- (LNG-) terminálprojekteket.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a fórumon nem tudta megmondani, hogy mikor lehet majd helyreállítani az Északi Áramlat vezetékeit. Alekszej Miller, a Gazprom állami gázipari vállalat vezérigazgatója nem zárta ki, hogy az Északi Áramlat-2 második csővezetéke is megsérült, noha ott nem észleltek szivárgást. Putyinhoz hasonlóan ő is kifogásolta, hogy a Gazpromnak nem engedélyezik a robbanások helyszínének vizsgálatát.
A Török Áramlat mellett Moszkva a Kék Áramlaton keresztül is szállít üzemanyagot Törökországba. Mindkét vezeték a Fekete-tenger fenekén halad. A Kék Áramlat, amely 2021-ben 15,98 milliárd köbmétert szállított, kizárólag a török piac ellátására szolgál. A Török Áramlat két vezetéke közül az egyik, amely 15,75 milliárd köbmétert szállít a 31,5 milliárd köbméteres kapacitásból, a török fogyasztók, a másik pedig európai országok, köztük Magyarország ellátására szolgál.
Az első Északi Áramlat-vezetékpáron keresztül augusztus vége óta szünetel az Európába irányuló gázszállítás, a Gazprom szerint amiatt, mert a Siemens nem tett eleget a gázt szivattyúzó, meghibásodott turbinák karbantartására vonatkozó kötelezettségének. Az újonnan megépített, de soha be nem üzemelt Északi Áramlat 2-n szeptember végén robbanások történtek. Svédország közölte, hogy Oroszországot nem vonja be a részben vagy egészben orosz tulajdonban lévő csővezetékeken történt incidensek kivizsgálásába, ami Moszkva szerint kizárja az okok objektív megállapítását. (MTI)
