Bulvár
Gasztronómia
Lovassport
Veterán autók
Webshop
Trimedio TV
Trimedio Rádió
Eladó cégek
Utazások
Podcast
Bulvár
Gasztronómia
Lovassport
Veterán autók
Webshop
Trimedio TV
Trimedio Rádió
Eladó cégek
Utazások
Podcast

Magyarország versenyjogot sértett az árstop bevezetésével

Uniós bíróság hozta meg az ítéletet.

Ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely arra kötelezi a kereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson – olvasható az Európai Unió bíróságának csütörtökön közzétett ítéletében.
Közölték: 2022 februárjában a koronavírus-járvánnyal összefüggésben Magyarország kormányrendelettel szabályozta hat alaptermék – a cukor, a búzaliszt, a napraforgóolaj, a sertés- és baromfihús – valamint a tej bizonyos típusainak forgalmazását. 2022 novemberében az ukrajnai háború miatt módosították a kormányrendeletet, és két további termék, a tojás és a burgonya is felkerült a listára. A kormányrendelet 2023. július 31-ig volt hatályban. A rendeletben az is állt, hogy azok a kereskedők, akik e termékeket forgalmazták, bírság terhe mellett kötelesek voltak azokat előre meghatározott mennyiségben hatósági áron árusítani.
A Spar Magyarország a szegedi bíróságon támadta meg annak a büntetésnek a jogosságát, melyet a hatóságok azért róttak ki rá, mert egyik vidéki üzletében nem találták megfelelőnek néhány árstopos áru raktárkészletét.
A szegedi törvényszék ezután az uniós bírósághoz fordult a jogszabályok értelmezése végett.
Csütörtöki ítéletében az uniós bíróság megállapította, hogy a kormányrendelet sérti a szabad versenyt, amely a mezőgazdasági piacok közös szervezésével összefüggő uniós rendelet (KPSZ) alapvető alkotóeleme.
Azon kötelezettség ugyanis, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket hatósági áron és meghatározott mennyiségben árusítsanak, megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági megfontolások alapján, szabadon határozzák meg eladási áraikat és az általuk értékesíteni kívánt mennyiségeket” – olvasható az ítéletben.
A bíróság úgy véli, hogy a rendeletben foglalt intézkedések „nem arányosak” azon érvek ellenére sem, hogy azokat az infláció elleni küzdelem és a hátrányos helyzetben lévő fogyasztók védelme miatt vezették be.
A kereskedők hatékony versenyfeltételek melletti szabad piacra jutásának sérelme, valamint a hatósági árak és az e kereskedőkkel szemben előírt mennyiségek által az ellátási lánc egészében okozott zavarok ugyanis meghaladják a kormányrendelet által kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket” – állapította meg a luxemburgi székhelyű uniós bíróság. (MTI)