Szarkofágot kell építeni a Fekete-tengeren decemberben elsüllyedt Volgonyefty-212 tartályhajó fölé.
Ennek azonban nem szabad akadályoznia az üzemanyag kiszivattyúzását – adta ki az utasítást Vlagyimir Putyin elnök az orosz kormány tagjaival hétfőn megtartott tanácskozáson.
A Volgonyefty-212 és a Volgonyefty-239 tankhajó tavaly december 15-én a Kercsi-szoros közelében egy viharban szenvedett hajótörést. Mintegy 2400 ezer tonna kőolajtermék ömlött utána a tengerbe, majd az egyik tartályhajó tatján keletkezett repedésből januárban további fűtőolaj tört fel; ennek nagy részét három nap alatt összegyűjtötték.
Március elején a Panagia-foknál befejeződött a Volgonyefty-239 tatjának elbontása. A szennyeződés a Krasznodari terület fekete-tengeri partvidékét érintette, Kubányban és a Krímben a katasztrófa miatt szükségállapotot vezettek be.
„Az egyik tartályhajót teljesen szétszerelték, a másik, ha jól tudom, 20 méter mélyen fekszik, és szarkofágot kell rá helyezni. Abból indulok ki, hogy a második tartályhajóval kapcsolatos munkákat úgy intézik majd, hogy ezek ne okozzanak további nehézségeket az olajtermékek kiszivattyúzásában és a tengerfenéken maradó olajtermékek hasznosításában. Vagyis magának a szarkofágnak és mindennek, ami a tanker körül történik, részévé kell válnia az olajtermékek kiszivattyúzásával és magának a tankhajótestnek a teljes hasznosításával kapcsolatos jövőbeli munkáknak” – mondta Putyin.
Vitalij Szaveljev miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a két elsüllyedt hajóban 3919 tonna fűtőolaj van még, ezért született az a döntés, hogy a roncsokat szarkofágokkal fedjék le.
Putyin korábban a Kercsi-szorosnál történt fűtőolaj-szennyeződést az egyik legsúlyosabb környezetvédelmi kihívásnak nevezte, amellyel Oroszországnak az utóbbi időben szembe kellett néznie.
Alekszandr Kurenkov, az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetője emlékeztetett arra, hogy az idei erdőtűzveszélyes időszak a 89 orosz régió közül 69-ben megkezdődött.
A legsúlyosabb helyzet Dagesztánban, Burjátföldön, a távol-keleti Tengermelléken, a Bajkálontúlon, valamint a krasznodari, az asztraháni és kalinyingrádi régióban alakult ki.
Kurenkov szerint az év eleje óta az országban több erdőtűz ütött ki, mint a tavalyi azonos időszakban. Az erdészeti légiszolgálat (Avialeszoohrana) közölte, hogy az év eleje óta több mint 680 erdőtűzgócot észleltek, összesen több mint 178 ezer hektárnyi területen.
Artyom Csulkov, a rendkívüli helyzetek minisztériuma regionális felügyeleti és megelőzési főosztályának helyettes vezetője pénteken azt mondta, hogy a bajkálontúli erdőkben 2024-hez képest a tüzek kiterjedése megtízszereződött, és a leégett terület nagysága már elérte a 63 ezer hektárt. (MTI)
Fotó: MTI/EPA/CCME
