Ez az összeg 29 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest, de még nem éri el a koronavírus-járvány előtti szintet.
Az Artisjus tavaly 273 millió forintot fizetett a hazai szerzőknek a nemzetközi zenei streaming elhangzásokra, ami háromszoros növekedés 2021-hez képest – szerepel a szerzői jogi egyesület legfrissebb, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott statisztikáiban.
Mint írták, a teljes kifizetett jogdíjösszeg 52,16 százaléka, 4,52 milliárd forint jutott a magyar zenékre és 47,84 százalék a külföldi dalokra. A hazai szerzőknek jutó hányad 50-54 százalék között mozog évek óta.
2022-ben minden korábbinál több, 18 414 hazai szerző részesült jogdíjban az Artisjus kifizetései által. Ez a növekedés egyrészt annak köszönhető, hogy egyre pontosabban lehet beazonosítani a kisebb elhangzási adatokat, másrészt az online szolgáltatóknál az alacsony hallgatottságú szerzemények esetén is megtörténik a jogdíjak beszedése és kifizetése.
A Zeneipari Jelentéshez készült, néhány évvel ezelőtti felmérések alapján Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, míg a bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik.
A szerzői középosztályban 1675 szerző foglalt helyet tavaly, 8 százalékkal többen, mint az előző évben. Ők azok, akik az egyhavi átlagbér összegénél kevesebb jogdíjat kaptak, de elérték annak 5 százalékát. 2022-ben 112 szerzőnek sikerült havonta megkeresni a hazai átlagbért, közülük 36 alkotó ennek legalább dupláját vitte haza havi szinten. Az átlagbér legalább egyötödét 638-an kapták meg havi szinten jogdíjak után.
Az Artisjushoz tavaly 1338 új szerző regisztrált, az újonnan belépők csaknem fele, 46 százaléka 30 év alatti szerző. A 2020-as rekordévhez képest 2021-ben és 2022-ben is kevesebb új dal született, de még mindig több új szerzeményt jelentettek be az Artisjusnál, mint a pandémia előtt. A szerzők tavaly 19 844 új dalt regisztráltak, ezek többségét a pop (17,2 százalék), a rock/metál (16 százalék) és az elektronikus zene (13,1 százalék) stílusba sorolták be. A dzsessz esetében tízéves távlatban most először haladta meg az összes mű 5 százalékát az ide sorolt szerzemények száma.
A rádiókban legtöbbet játszott harminc magyar dal esetében dalonként átlagosan 3,7 szerző, a legtöbb online jogdíjat termelő szerzeményekre pedig átlagolva 3,5 fő jutott tavaly. A rádiós sikerek között egy sem volt, amelynek egyetlen szerzője lett volna; az online slágerek között is csak egyetlen. A 2022-ben bejegyzett új dalok között szerepel azonban az eddigi legtöbb, összesen 37 ismert magyar dalszerző közös munkája, a Dalszerzők Napja alkalmából megszületett Ez a dal mindenkié.
https://zeneipar.info/letoltes/proart-zeneipari-jelentes-2018.pdf
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker2212.html
