Az ország háza című alkotás, amelynek forgatása jelenleg is zajlik.
Az épület építészeti, történelmi és iparművészeti gazdagságát, valamint a magyar történelem emblematikus pillanatait mutatja be a nemzetközi közönségnek.
A produkciót bemutató hétfői eseményt követően kiadott közlemény szerint az alkotók célja, hogy a külföldi és hazai közönség is jobban megismerje az Országházat, és az épület történetén keresztül Magyarország történelmét is közelebb hozzák a nézőkhöz.
A közleményben felidézik, éppen 140 éve, 1883-ban fogadták el az Országház épületének terveit, és vette kezdetét a monumentális Duna-parti épület megalkotása. A Steindl Imre által tervezett Parlamentet ma már a világ leghíresebb épületei között tartják számon.
– Nagyon sok olyan technikai eszközt – például drónokat, nagyfényű objektíveket – használhattunk, amelyek korábban még nem voltak elérhetőek. Így az épületnek olyan pontjait is meg tudtuk közelíteni, amelyeket még soha senki nem látott, valójában még azok sem, akik építették – idézi a közlemény Nagy András rendező-operatőrt.
A nézők a Parlamentről készített felvételek mellett szakértőkkel, többek között Kerekes Margit és Keserü Katalin művészettörténészekkel, Hermann Róbert történésszel vagy Anthony Gall építésszel készített interjúk részleteit, valamint archív felvételeket is láthatnak, de a dokumentumfilm fontos történelmi eseményeket is felidéz, például a Tisza István elleni 1912-es merényletet.
Somogyi György forgatókönyvíró szerint ugyanakkor fontosnak tartották, hogy ne legyen a dokumentumfilmből unalmas történelemóra, és – mivel a film nemzetközi piacra készül – folyamatosan észben kellett tartani: ami egy magyarnak történelmileg vagy politikailag egyértelmű, az egy külföldinek lehet, hogy semmit sem mond.
Az ország háza című dokumentumfilm képben is látható narrátora a felvidéki származású, többek között A Gyűrűk Ura előzménysorozatából ismert amerikai színésznő, Ema Horvath, aki például olyan magyar történelmi eseményeken vezeti végig a nézőket, mint Budapest második világháborús bombázása, az 1956-os Kossuth téri sortűz vagy a vörös csillag 1990-es leszerelése. Az alkotás felidézi azt is, hogy az 1920-as évek elején, a téli hónapokban majdnem háromszáz olyan gyereket szállásoltak el az Országház üres helyiségeiben, akik családjukkal a trianoni döntés miatt elcsatolt területekről érkeztek Budapestre, ám lakás híján fűtetlen vasúti kocsikban éltek.
A dokumentumfilmet – amelyet a Budamount Film készít a Nemzeti Filmintézet támogatásával és az Országház Filmműhely együttműködésével – várhatóan 2023 őszén mutatják majd be. „Az a célunk, hogy a filmet a világ minél több pontjára eljuttassuk, ezért minden olyan platformot meg fogunk találni – streamingoldalakat, televíziókat vagy akár filmforgalmazókat –, amelyek segítségével minél több ember meg tudja nézni a filmet” – mutatott rá Nagy András rendező. (MTI)
