Csaba a Kopp dinasztia negyedik generációs mestere.
Ha azt hiszed a Magyarországon található ezernyi templom festett ablakait az idő és az óvatosság őrzi meg teljes pompájukban az idők végezetéig, akkor most meg fogsz lepődni. Kopp Csaba üvegművész ugyanis beavat a titokba. Teszi ezt első kézből, hiszen ő azon kevés szakemberek egyike, akik hivatásukul választották a csodás és gyakran matuzsálemi korú díszes ablakok megmentését.
Kopp Csaba abban a szerencsés helyzetben van, hogy a munkája, vagyis inkább a hívatása szerelmese lehet. Az üvegművész ráadásul gyakran találkozik a dédnagyapja, a nagyapja és az édesapja munkáival, hiszen ő maga negyedik generációsként szeretett bele ebbe a csodálatos és látványos művészeti ágba. Csaba templomok festett üveg ablakain dolgozik, vagyis azok felújítását végzi szerte az országban. Az üvegművész most a Trimedio Newsnak mesélt életéről, amit kamaszkora óta tölt ki ez a szép szakma.
Elismert szakemberként az ország számos templomába hívják
„Ha úgy vesszük, szó szerint az üvegműhelyben tanultam volna meg járni, ha apám és a testvére nem lettek volna elég óvatosak és nem tiltják meg, hogy a lábuk alatt játsszak” – kezdte nevetve Kopp Csaba utalva rá, hogy az üveg bizony nem játék, még akkor sem, ha a táblákon látható festmények színes világa csábítóan hat egy gyerekre. „Éppen ezért, gyerekként nem is vonzott különösebben az, amit a családomban előttem már három generáció óta műveltek hatalmas szenvedéllyel. Tizenhat, tizenhét éves koromban érett meg bennem a szándék, hogy én is a nyomdokaikba szeretnék lépni, de persze az is igaz, hogy érkezett némi, finom presszió a családból. Az Egri Bazilika ablakain már mint segéd dolgozhattam édesapám és a nagybátyám mellett, azóta pedig megszámlálhatatlan templom üvegablakai mentek át a kezemen, vagyis kerültek a műhelyembe, mert én azt tartom az egyetlen jó megoldásnak a felújítás során, ha ez nem a helyszínen, hanem profi környezetben történik” – tette hozzá Kopp Csaba üvegművész, aki Tolnát, Baranyát bejárja, hiszen elismert szakemberként az ország számos templomába hívják, hogy újítsa fől, sőt gyakran inkább mentse meg az akár százévesnél is bőven öregebb, festett ablakokat.
Dédapja, nagyapja és édesapja nyomdokain jár az üvegművész
„Igazán különleges érzés, ha jártamban, keltemben belebotlok a dédnagyapám, a nagypapám, vagy akár az édesapám munkájába, ha történetesen arra kérnek, hogy pótoljak egy-két kitört ablakrészletet. Ilyenkor fel is lélegezhetek, hiszen tudom, hogy jó eséllyel megtalálom az eredeti tervrajzokat is, mivel azok gondosan eltéve, akár száz évre visszamenőleg is megvannak. Illetve abban is biztos lehetek, hogy az eredeti alkotó jó munkát végzett, így öröm lesz a pótlás vagy felújítás” – mesélte Kopp Csaba, aki azt is elárulta, hogy az üvegművészet ezen ágát alig 20, hozzá hasonló mester végzi azon a szinten, amin ő maga is dolgozik. „Az utóbbi időben, szerencsére sok munkája volt mindegyikünknek. Gyakran átfedésekben is dolgoztunk. Hol az egyikünk, hol a másikunk segít be, ha szükséges. Jelenleg Nemesnádudvaron dolgozom és egy közepesen tönkrement templomablak megmentésén dolgozom. 1909-ben készült és ennek fényében egy kicsit hiányos. Tenyérnyi lyukak vannak rajta. Szerencsére, ahogy a templomok nagyobb százalékánál, itt is őrizték a kitört, leesett darabokat, így könnyebb a felújítás, mint amikor a hiányzó részek ábrázolását, magamnak kell kitalálni” – tette hozzá a szakember.
„A lillafüredi Palota Szálló ablakának javítására is engem kértek fel”
Kopp Csaba most 50 éves és bár akad segítsége, nem tagadja, lassan szeretné átadni valakinek az évtizedes munkával megszerzett tudását. Azt a tudást, melynek visszamenőleg három generáció ágyazott meg egykoron. „Sok a munkám, de akad még kapacitásom. Van segítségem családon belül és gyakran kísér el egyik vagy másik barátom, hiszen megesik, hogy szükség van igényes szakmunkára is a bontásnál, vagy beépítésnél. Ugyanakkor azt az utódot, akinek át tudnám adni a tudásomat, még nem találtam meg. Később, szeretnék magam mellé venni egy segédet, aki szeretné megtanulni a szakma fortélyait” – gondolkodott el Kopp Csaba, aki ebben az évben ki sem merte számolni, hány kilométert autózott szerteszét az országban, hogy minden „rászoruló” templomablakot megmentsen. „Még messze nincs vége az évnek, de ha visszagondolok, sokfelé szólított a munka idén is. Jártam Bátaszéken, Garán, Nemesnádudvaron, Felsőzsolcán, Fóton, ahol a nagyapám művén dolgozhattam és a lillafüredi Palota Szálló ablakának javítására is engem kértek fel. Ez a feladat különösen kedves a szívemnek, hiszen az eredeti, festett ablakokat a dédapám készítette száz évvel ezelőtt. Remek állapotban voltak a munkálatok kezdetekor is, hiszen egy védett épületről beszélünk, ahol féltő gonddal óvják és óvták eddig is azt a meseszép épületegyüttest” – sorolta büszkén Kopp Csaba üvegművész.
Fotó: Trimedio News
