Az eljárás eszközt adhat a daganatterápiát tervező orvos kezébe, hogy csak akkor rendeljék el a komoly műtétet, ha feltétlenül szükséges.
Több magyar kutatócsoport, így a Pankotai Tibor vezetése alatt működő HCEMM Genom Instabilitás és DNS Hibajavítás kutatócsoport, valamint Beöthe Tamás, a Budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház- Rendelőintézet urológiai osztályának főorvosa közreműködésével olyan kutatás született, amely szerint komoly műtét válhat elkerülhetővé előrehaladott stádiumban lévő heredaganatos betegeknél: sok esetben a kemoterápia önmagában elegendő lehet.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) közleményében kiemelik: habár a daganatos betegségek jellemzően az idősebb korosztály tagjai között gyakoribbak, a hererák főleg a fiatal férfiakat érinti. Az esetek többségében ez úgynevezett csírasejtes daganatot jelent, ami arra utal, milyen típusú sejtekből származik a daganat.
A daganattípus évtizedek óta jól kezelhető, hiszen a ma használatos terápiára általában még az előrehaladott, későn észlelt betegség is jól reagál. Ugyanakkor a nem jól reagáló betegek kezelése súlyos kihívást jelent. Ezekben az esetekben ugyanis a több, általában 3-4 körös kemoterápiát gyakran a herék, illetve a hasüreg mögötti tér nyirokrendszerének teljes műtéti eltávolítása követi, amennyiben maradtak észlelhető daganatok – írták.
A herék eltávolítása önmagában nagy változást jelent a beteg életében, a teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy a nyirokszövetek teljes eltávolítása (szakmai nevén Retroperitoneal Lymph Node Dissection – RPLND) megterhelő, kockázatos, nagy szakértelmet igénylő műtét – hívták fel a figyelmet.
A kutatók rámutattak, az RPLND műtét folyamán eltávolított daganatoknak csak töredékékben, mintegy tizedében voltak kimutathatók életképes daganatsejtek. Könnyen lehet tehát, hogy a komoly műtét a legtöbb esetben nem szükséges, elegendő lenne a kemoterápiás kezelés.
Hozzátették, a fő kérdés az, hogy az orvosok meg tudják-e állapítani, mely esetben lenne a műtétre mindenképpen szükség. Ebben kiemelkedő szerepe van a Genom Instabilitás és DNS Hibajavítás kutatócsoportnak, ugyanis jelenlegi munkájuk célja az eddigi eljárásoknál érzékenyebb, részletesebb, akár vérmintából végezhető daganat diagnosztika megalapozása. (MTI)
