Egy díjátadó keretén belül kapta meg az elismerést.
Életműve elismeréseként Karikó Katalin biokémikus kapta kedden az Európai Feltalálói Díjat – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az MTI-vel.
A méltatás szerint Karikó Katalin az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office – EPO) által adományozott díjat több mint négy évtizedes munkásságáért, és főként a módosított mRNS-sel kapcsolatos kutatómunkájáért érdemelte ki, amellyel utat nyitott a Covid-járvány megfékezését elősegítő vakcinák kifejlesztésében.
Az elismeréssel kedden tüntették ki Karikó Katalint a hibrid formában megtartott díjátadó ünnepségen.
– Karikó Katalin pályafutása jó példája annak, hogy a kitartó munka milyen nagyszerű dolgokat eredményez, és hogy a jól átgondolt, tudatosan végigvitt kutatási témák nem csupán a tudós, de a társadalom számára is jelentős eredményeket hoznak. Nem csoda, hogy ezért Karikó az elmúlt két évben számtalan kitüntetést kapott, köztük a most odaítélt Európai Feltalálói Díj magyar megfelelőjét, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adományozott Jedlik Ányos-díjat – fogalmazott a közlemény szerint a díj kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.
A magyar kutató 1978-tól az MTA ösztöndíjasaként a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett vírusokkal foglalkozni, itt szerezte doktori címét. 1985-től a philadelphiai Temple Egyetemen módosított nukleozidokkal kísérletezett. Három évvel később Washingtonban interferonokkal dolgozott. 1989-től ismét Pennsylvaniában helyezkedett el a University of Pennsylvania egyetemen, ahol a mai napig alkalmazásban van. Itt vált kutatása elsődleges célpontjává az mRNS. Az RNS mediálta immunaktiváció vizsgálata során úttörő jelentőségű felismerése volt, hogy a nukleozid módosítások elnyomják az RNS immunogenitását. Feltalálóként kollégáival az új technológiára számtalan, rendkívüli jelentőségű szabadalmat alapítottak (eddig több mint 25 megadott szabadalom köthető Karikó nevéhez).
A Covid-19 vakcinán túl Karikó kutatásai utat nyitottak a módosított mRNS-en alapuló orvosi kezelések széles skálája felé. Jelenleg is különböző kutatások folynak többféle daganatos betegség terápiás vakcináinak, valamint szív- és érrendszeri betegségek és anyagcserezavarok kezelésének kifejlesztésére. A kutató saját listája szerint körülbelül harminc módosított mRNS-alapú terápiát szeretne fejleszteni a jövőben – idézték fel a kutató munkásságát a közleményben.
A keddi közlemény szerint a díjat minden évben olyan feltalálóknak adományozza az Európai Szabadalmi Hivatal, akik kivételes tudásukkal hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez.
Fotó: MTI/Cseke Csilla
