Leginkább a számítógépes vírusoktól és adataik illetéktelen kézbe való kerülésétől tart ez az 50 évnél idősebb korosztály.
Tíz százalék körüli azok aránya, akik voltak már online csalás vagy támadás áldozatai, derült ki egy friss kutatásból. Csalás észlelése esetén kiemelkedő azok aránya, akik rendőrséghez fordulnának, de az informális segítségkérés és a szolgáltató felkeresése is jellemző. Az online felmérés részletes eredményeit március 27-én az Adatvezérelt reggeli című eseményen mutatják majd be.
- Milyen eszközöket használ az 50-79 éves magyar népesség internetezésre?
- Szokták-e karbantartani eszközeiket?
- Mióta interneteznek?
- Mik a jellemző online tevékenységeik?
- És egyáltalán biztonságban érzik-e magukat online?
Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ legfrissebb kutatásában a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
A 800 fő bevonásával készült reprezentatív kutatás rámutatott, hogy a magyarországi 50-79 évesek többsége ma már jellemzően napi szintű – átlagosan napi körülbelül 2 órás, de nem folyamatos – internethasználó, mégis sokan digitálisan inkább éretlenek, bizalmatlanok és kevésbé tudatosak.
Huszics György a DIMSZ elnöke elmondta, a korosztály internethasználati múltja mára már jelentős, többségük több mint 10 éve csatlakozott be az online világba, ahol a hírolvasás, e-mailezés és tájékozódás mellett a közösségi média, a chatelés és a különösebb cél nélküli „netezgetés” is kiemelten jellemző tevékenységük. A korcsoportban is radikálisan kiemelkedő már az okostelefon használata, ez a döntő többség első számú online eszköze, tette hozzá.
– A sokaságban négy, online szokásaiban és attitűdjeiben jól elkülönülő szegmens határozható meg, melyek demográfiailag eltérő jegyeket mutatnak. A kiszolgáltatott áldozattípusok a bátortalan, védtelen idősebbek, a tájékozatlan könnyelműek közé sorolhatóak a gondatlan, merész idősebbek. Vannak az ösztönös magabiztosak, akik otthonosan interneteznek és a tudatosan óvatosak, akik körültekintően járnak el, ők a korosztály fiatalabb rétegét képezik – sorolta.
Ismerik a támadási módokat, mégis sok az áldozat
A kutatásból kiderült: leginkább a számítógépes vírusoktól és adataik illetéktelen kézbe való kerülésétől tart ez a korosztály, a csalási, online támadási módok többségét pedig ismerik. A legtöbben az ártó szándékú hírlevéllel, hamis termékeladással, hamis nyereményjátékkal vannak tisztában; ezek esetében a károsultak aránya is relatív magas (10% feletti). A felmérés alapján az SMS-be kapott kártékony link szedi leggyakrabban áldozatait.
Somogyi Endre, a DIMSZ főtitkára közölte, csalás észlelése esetén kiemelkedő azok aránya, akik rendőrséghez fordulnának, de az informális segítségkérés (család, barátok) és a szolgáltató felkeresése is jellemző – ellentétben a segítő szolgáltatásokkal és online felületekkel. Az NMHH-hoz vagy online tanácsadó felülethez leginkább a Tudatos óvatosak fordulnának.
– A többség ismer és használ valamilyen online védelmet: a biztonságos jelszó, hálózat és a vírusirtó, tűzfal használata a leginkább elterjedt. Ám a megfelelő jelszót megkövetelik a weboldalak és online szolgáltatások, a tűzfal és kártékony programok elleni védelem bizonyos mértékig eleve az elterjedt operációs rendszerekbe épített – mutatott rá a DIMSZ főtitkára.
A hiánypótló kutatás részletes eredményeit március 27-én szerdán az NMHH konferenciatermébe meghirdetett Adatvezérelt reggelin ismertetik majd az érdeklődőkkel.
Az eseményen számos előadó és szakértő osztja meg a résztvevőkkel gondolatait és tapasztalatait, köztük Huszics György, a DIMSZ elnöke, Soós Edina az NMHH Kutatási vezetője és Mondovics Péter, a Mastercard marketingmenedzsere. A kerekasztal-beszélgetésen olyan kérdésekre keresik majd a választ a meghívottak, hogy miként vásárolnak majd az 55 év felettiek, ha nem érzik magukat a biztonságban, de szó esik arról is, hogy ez a korosztály az online kereskedelem motorja.
Fotó: Pixabay
