Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter számolt be a változásokról.
A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt Magyarországon éves alapon a második negyedévben 2,4 százalékkal csökkent a GDP, míg az előző negyedévhez viszonyítva kismértékű, 0,3 százalékos mérséklődés volt látható. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerdai közleményében a GDP adatok kapcsán kiemelte, hogy „a háború és szankciók károsan befolyásolták a magyar gazdaság teljesítményét, ugyanis a fogyasztás visszaesését és a beruházások lassulását okozták. De a negatív külső gazdasági környezet, többek között a német gazdaság stagnálása sem segített”. A miniszter kiemelte, hogy „a 2023 második negyedévi GDP visszaesés a negatív gazdasági ciklus alja, hazánk gazdasága a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően növekedési irányba fog fordulni, a harmadik és negyedik negyedévben gyors visszapattanás várható”.
A gazdaság alapjai erősek: újabb és újabb, jelentős mértékű beruházások érkeznek hazánkba, egyre többen, már közel 4,8 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben rekord alacsony szintre süllyedt a regisztrált álláskeresők száma. A járműipar és az akkumulátorgyártás jól teljesít, az export pedig szárnyal – sorolta a miniszter.
Megerősítette: a kormány célja, hogy 2023-ban az év egészét tekintve elkerülje a recessziót, 2024-ben pedig elérje a 4 százalékos gazdasági növekedést, miközben megvédi a nyugdíjasokat, a családokat és a munkahelyeket. Ennek érdekében a kormány 14 lépéssel erősíti a gazdaságot.
Nagy Márton az első pontban jelölte meg, hogy a kormány letöri az inflációt, amely többek között a 15 százalékra emelt kötelező akciózásnak és az online árfigyelőnek köszönhetően már októberre egy számjegyűvé válhat. Az eredmények már most látványosak, az év eleji csúcsról 8 százalékponttal csökkent az infláció. Az infláció letörése támogatja a fogyasztás élénkülését, ami aktívan hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
A kormány intézkedéseinek köszönhetően már augusztustól újra emelkedhetnek a reálbérek, ezzel is növelve a családok vásárlóerejét és a fogyasztás mértékét – sorolta a második pontban a miniszter. Az infláció letörése tehát a reálbéreket újra növekedési pályára állítja – szögezte le.
A harmadik pontba sorolta, hogy a kormány fenntartja háztartások számára a rezsivédelmet az átlagfogyasztás mértékéig, ami havonta mintegy 181 ezer forintos támogatást jelent minden magyar családnak.
A negyedik pontban említette, hogy a kormány döntésének megfelelően a lakossági jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop is fennmarad év végéig, amely eddig már mintegy 350 ezer családot védett meg a magas kamatokkal szemben, jelenleg is 300 ezer család biztonságát garantálja. A vállalati és lakossági kamatstop intézkedés összesen már közel 330 milliárd forinttal támogatta a családokat és a kkv szektort.
A miniszter ötödik pontja szerint a kormány a családok vásárlóerejének jelentős növelése és a kereslet élénkítése érdekében augusztustól 200 ezer forinttal, összességében 650 ezer forintra emelte a SZÉP Kártya kedvezményes keretét, amelynek felhasználhatóságát kiterjesztette a hideg élelmiszerekre is.
A hatodik pont arról szól, hogy a kormány fenntartja a teljes foglalkoztatottságot, sőt a dolgozók száma mára megközelítette a 4,8 milliót. Ahol nincs elegendő magyar munkaerő, ott az új vendégmunkásokról szóló szabályozás segíti a gazdaság zavartalan működését. (MTI)
