Az ország Peti bá’-ja még mindig aktív a ringben.
Ajtai Péter az egyik legmagasabban kvalifikált magyar bokszbíró. Túl a hetvenen is rendszeresen ringbe száll, büszke rá, hogy mozgása, helyezkedése még mindig hibátlan. Az ország Peti bá’-ja most a Trimedio Newsnak mesélt múltról és jelenről.
Nemrég az RTL Sztárboksz című műsorában láttuk, és azóta is aktív mint bokszbíró.
– Így van, bár az amatőr ökölvívást befejeztem. Helyette átnyergeltem a profik táborába, ez nagyjából fél éve történt. Tulajdonképpen a Sztárboksz indított el az úton: olyan jó volt ott a közeg, a fiatal kollégákkal való munka. Ott ragadtam. Legutóbb a napokban voltam Nagykanizsán egy nemzetközi profi gálán. Ha hívnak, megyek. És szerencsére sokszor hívnak.
Mennyire megerőltető egy-egy meccset levezetni?
– Hála Istennek, jól bírom. Több órás gálákról van szó, a legrövidebb jelenésem is kétórás. Nem is a fizikai része a nehéz, hanem a szellemi: felváltva hol vezetünk, hol pontozunk, nagyon kell figyelni.
Laikus szemmel nézve fizikailag sem egyszerű végigmozogni a mérkőzést a sportolókkal.
– Nem fényezni akarom magam, de a mai napig hibátlanul mozgok, helyezkedek a ringben. Tévhit, hogy a mérkőzéseken a bokszolók egy-egy bírói döntést erőszakkal torolnának meg, de olyan bizony előfordulhat, hogy egy bíró rosszul helyezkedik, és beleszalad egy ütésbe. Velem ilyen sosem fordult elő. 37 évig vettem részt az amatőr ökölvívásban, és büszkén mondhatom, nem akármilyen nimbuszra tettem szert. Mindig empátiával viseltettem a versenyzők iránt, egy ország Peti bá’-ja vagyok.
Mégis, hogyan tartja magát ennyire jó formában?
– Heti két-három alkalommal ellátogatok a Rudas Gyógyfürdőbe barátokkal. Úszok, szaunázok. A 72 Celsius fokos kabint szeretem a legjobban, tizenöt perces etapokat töltök el, utána jöhetnek a medencék. A vízben helyben futok negyedórát, aztán következik a gőzkabin… Ezzel a több órás relax-szal tartom karban magam.
Kétségtelen, nagyon fiatalos, de nem gondolt még a nyugdíjra?
– 78 éves vagyok, de félreértés ne essék, minden tekintetben megfelelő a kondícióm, máshogy nem is vállalnám a meccseket, nem fogom égetni magam! Tudni fogom, mikor kell majd a zsűriasztalhoz ülni. Merthogy boksz nélkül nem tudom elképzelni az életemet. Eredményesebb élő bokszbíró itthon nincs nálam. Két Olimpián vettem részt (Sydney, Athén), valamint 130 nemzetközi tornán, a hazai versenyekről nem is beszélve.
Pedig eredetileg nem erre a pályára készült.
– A vendéglátás hatvan éve a hivatásom. 1982-ben nyitottuk meg a Balettcipőt a volt feleségemmel, ami hézagpótló volt akkoriban. Egy éjszakai zenés presszó, ami pillanatok alatt a hazai művészvilág törzshelye lett. Nemcsak színészek, de festők, élsportolók, tévébemondók is rendszerint itt gyűltek össze társasági életet élni. Törzsvendégekből képtelenség lenne csak néhányat kiemelni, sértődést sem szeretnék. A többi üzletem is sikeres lett, ott volt például a Ring Café, aminek közel 30 év működés után a covid tett be.
Mit tudhatunk a magánéletéről?
– Szingli vagyok. De nagyon jó a kapcsolatom az exeimmel, talán sokaknak furcsán hangzik, de bensőséges maradt a viszonyom a volt feleségemmel, Zsuzsikával – akivel együtt nyitottuk a Balettcipőt, nélküle nem lett volna ekkora sikere. De volt azóta is egy több évtizedes kapcsolatom, ami mára barátsággá változott, Rácz Kati művésznővel. Haverom sok van, igaz barátból kevés, velük viszont kölcsönösen számíthatunk egymásra, ez pedig mindennél fontosabb. Végső soron teljes, boldog életet élek.
Brasch Bencével, a Sztárbox bajnokával és az olimpiai bajnok Kovács Istvánnal, a Sztárbox szakmai vezetőjével
