A színész külön fejezetet szentelt memoárjában annak az időszaknak, amikor cukorbetegsége miatt kórházi kezelésre szorult.
Életvidámságáról ismeri az egész ország Faragó András Topy-t, aki nemrég memoárjában összegezte a színészi pályán töltött 42 évadát.
– Sok minden összeállt, egy baráti találkozó alkalmával Lakatos András barátom vetette fel a könyv ötletét. Aztán egyszer csak hívott később, hogy meg is van a szerzőtárs, Illés Györggyel írják meg a könyvem. Az első felét velem beszélgetve készítette András, a második felét pedig rólam. Pályatársak, az életem fontos emberei – a teljesség igénye nélkül – mind megszólalnak benne – mondta a Sláger Kultban a művész, akinek könyve életigenléssel fűszerezett, ám több olyan rész is akad benne, ahol a történtekkor, akkor és ott kevésbé mosolygott.
– 10 éve, amikor betöltöttem az 50. életévemet és elindult a B oldal derült ki, hogy súlyos a cukorbetegségem. Volt időm a kórházban elmélkedni, megtapasztaltam a borzalmakat és eldöntöttem, hogy én ezt nem fogom annyiban hagyni. Lefogytam és tartom is a súlyom. Semmiben nem szenvedek hiányt, ma már mindent gyönyörűen ki lehet váltani, minden süteményből van cukormentes is, csak oda kell figyelni. Elhatározás kérdése, amit én szívvel, vidámsággal, jókedvvel oldok meg a hétköznapokban, akkor is, amikor magam sütök-főzök – árult el a műsorvezetőnek, S. Miller Andrásnak Faragó András Topy.
