Az elmúlt tíz évben a 2021-es 9,1 milliárd forintos kifizetés volt a legmagasabb összeg.
Az elmúlt tíz év rekordösszegű biztosítói kárrendezésével zárul az idei viharszezon, a társaságok közel másfélszer annyit fizettek ki, mint 2021-ben, az eddigi csúcstartó évben – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Az idei május-augusztusi viharszezonban a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján közel 110 ezer bejelentésre több mint 13 milliárd forintot fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésekre.
A Mabisz hozzátette azt is, hogy 2010 óta, mióta összesítik a viharszezon káradatait, csak a kiinduló, súlyos árvizekkel társított évben kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk a biztosítóknak, ez akkor mintegy 30 milliárd forintot jelentett.
A szövetség összesítése szerint az elmúlt 14 év alatt a lakásbiztosítási területen a káresetek száma meghaladta az 1,6 milliót, a teljes kárösszeg pedig a 122 milliárd forintot. Ebben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.
Idén a legtöbb bejelentés a június 23-i és az augusztus 4-5-i viharokhoz köthető. A bejelentések zöme Budapestről, valamint tíz vármegyéből – Somogy, Baranya, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves – érkezett. A települések közül Székesfehérvár, Tatabánya, Mátészalka, Nagyecsed, Cegléd, Érd, Gödöllő, Gyál, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Gyula, Jánoshida, Törökszentmiklós, Lajosmizse és Kiskőrös volt a leginkább érintett. A legjellemzőbb kártípusok közé tartozik a beázás, a jégverés, a viharos szél miatti rongálódás, valamint az elektronikus eszközök sérülése.
A Mabisz tájékoztatása szerint az elmúlt évhez hasonlóan idén is feltűnően sok volt a villámcsapások és azok másodlagos, indukciós hatásai okozta kár. A biztosítók szövetsége felhívta a figyelmet, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.
Az idei egy esetre jutó átlagos, 120 ezer forint feletti viharkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor 20-40 százalékkal haladja meg a korábbi évek átlagát. Ez jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeket, mert a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbiaknál nagyobb összegeket kell szánni. A biztosítók szövetsége szerint ebben a helyzetben különösen fontos az alulbiztosítottság elkerülése, a biztosítási szerződések felülvizsgálata.
Fotó: Fotó: MTI/Komka Péter, Mihádák Zoltán
