A Karácsony Gergely jegyezte előterjesztést 17 igennel, 9 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
A Fővárosi Közgyűlés szerdán határozatban mondta ki, hogy nem ért egyet a teherforgalmi behajtási díj eltörlésére vonatkozó fővárosi kormányhivatali felhívással, mert álláspontja szerint a fővárosi önkormányzat jogosult volt a szabályozás megalkotására.
Mint a javaslatban írták, Budapest Főváros Kormányhivatala a főváros közigazgatási területén a teherforgalom közlekedésének szabályozásáról szóló 2011-es rendelet vizsgálata során megállapította, hogy jogszabálysértő annak a behajtási hozzájárulási díj megfizetését előíró, valamint a behajtási hozzájárulás költségtérítésére, továbbá a regisztrációs költségekre vonatkozó része. Ezért 2023. november 20-án törvényességi felhívással fordult a fővároshoz.
A kormányhivatal szerint a közúti közlekedésről szóló törvényben nincs felhatalmazás, ami lehetőséget adna a helyi önkormányzatoknak arra, hogy a kezelésükben lévő közutak közlekedési célú használatáért rendeleteikben úthasználati díjfizetési kötelezettséget állapítsanak meg, illetve a közút fenntartása és üzemeltetése körében kiadható úthasználati engedély kiadását költségtérítéstől, illetve díjfizetéstől tegyék függővé.
Ezt a kormányhivatal szerint a bírói gyakorlat is alátámasztja.
Továbbá a kormányhivatal szerint a Fővárosi Közgyűlésének nincs törvényi felhatalmazása úthasználati díj megállapítására, valamint nem jogosult a hozzájárulások kiadásával kapcsolatban sem költségtérítés, sem regisztrációs díj megfizetését előírni.
– Budapest területén tizenöt éve működik a főispán által koncepcionálisan kifogásolt szabályozás, amelyre mindeddig érdemi törvényességi észrevételt a kormányhivatal nem tett. Három, különböző pártállású főpolgármester összesen négy önkormányzati ciklusa alatt nem jutott eddig eszébe a kormányhivatalnak, illetve a főispánnak kifogásolnia a tehergépjárművek fővárosi forgalmát szabályozó jogintézményt – csak éppen most, a 2024-es önkormányzati választási kampányhoz közeledve tette ezt meg – olvasható a javaslatban, amely szerint a városon belüli teherforgalom díjfizetéshez kötése önmagában is terhesebbé teszi az infrastruktúra ilyetén használatát, annak fényében viszont, hogy a várost elkerülő M0-ás autópályán használatarányos díjfizetési kötelezettség van, az ennek a budapesti teherforgalmi behajtás szabályozásának alkotóelemeként kialakított hozzájárulási díjnak a megszüntetése kifejezetten arra ösztönözne, hogy a jelenlegi szabályozás miatt a város belterületét elkerülő teherforgalom szinte teljes egészében a város belterületére terelődjön.
A budapesti teherforgalmi behajtási hozzájárulási díj megszüntetése a városlakók életminőségére és általában a fővárosi környezetre kirívóan negatív hatással lenne, azt főpolgármesterként elfogadhatatlannak tartja – szögezte le Karácsony Gergely.
Szerinte a fővárosi önkormányzat kifejezett törvényi felhatalmazás nélkül is jogosult volt a szabályozás megalkotására, amit egyébként tizenöt éve nem vitatott senki.
Karácsony Gergely a napirend vitájában is kiemelte: a főváros jogi álláspontja szerint a fővárosi önkormányzatnak a jelenlegi jogszabályok alapján is van joga, hogy behajtási díjjal szabályozza a forgalmat a városban. Jelezte, Lázár János építési és közlekedési miniszterrel folytatott hétfői megbeszélésén is szóba került, hogy a főpolgármester írásban tesz javaslatot a helyzet rendezésére.
Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP) szerint a főpolgármester „ótvaros nagy hazugságot” terjeszt, amikor azt állítja, a kormány kamionokkal akarja elárasztani Budapestet. Felhívta a figyelmet: a kormányhivatalok elkezdték felülvizsgálni a rendeleteteket és országosan egységesen járnak el, a Kúria pedig 17 település esetében vizsgálta a kérdést és állapította meg, hogy az önkormányzatoknak nincs jogszabályi felhatalmazása behajtási engedélyért pénz szedni.
A politikus nem vitatta, hogy a díjfizetésnek van önkorlátozó hatása, és azt sem, hogy a rendszer működött, és bár ő maga is tiszta lelkiismerettel, legjobb szakmai tudása szerint szavazta meg a rendeletet, de – mint mondta – „nem kell azon megsértődni„, ha a kormányhivatal felhívja a figyelmet a jogszabály hibájára, „nem kell ebből politikai ügyet csinálni”.
Wintermantel Zsolt azt mondta: a főpolgármesternek „egy dolog a fontos, hogy a Facebookon arcoskodhasson, hős várvédőt játszhasson”, amikor szakmai megoldáson kellene dolgoznia.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes arra kérte a képviselőket, közösen védjék meg a 2011-es rendeletet és úgy vélte, a fővárosnak igaza volt, amikor elfogadta a rendeletet és ezt a Kúria előtt is meg tudják védeni. Jelezte, érezhető a jogi bizonytalanság a kérdésben, de ezt az Országgyűlés törvényalkotással hamar rendezni tudná.
Úgy vélte, a táblák kihelyezése nem oldja meg a problémát, nem lehet általánosan tiltani a teherforgalmat, de az átmenőt meg kell akadályozni.
Karácsony Gergely zárszavában kiemelte: a rendszer a budapestiek érdekét szolgálja, és a jelenlegi jogszabályok alapján is működőképes rendszer. Jelezte: ha a Kúria másként dönt, akkor annak megfelelően fognak eljárni.
A képviselők a IV. kerület kezdeményezésére úgy döntöttek, parkot neveznek el Prém Margit pedagógusról, a budapesti református Skót Misszió polgári iskolájának igazgatónőjéről.
A képviselők elfogadták a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt. idei üzleti tervét. A nagy turista fürdőkben 12 százalékos jegyáremelést terveznek, a nem történelmi fürdőkben pedig 6 százalékos emelését tervez a társaság. A BGYH üzleti tervében szerepel az is, hogy az árbevételt 24 milliárd forintra kívánja növelni. (MTI)
