A nagy élelmiszerláncok, a multik árspekulánsként viselkednek: olyan körülmények között is emelik az árakat, amikor annak semmifajta alapja nincs.
A kormányfő hangsúlyozta: az a dolguk, hogy letörjék az inflációt, ezért vannak az árstopok, a kamatstop, az árfigyelő rendszer, a kötelező akciózás és az, hogy SZÉP-kártyával is lehet venni élelmiszert a boltokban. Úgy látni, „megkezdődött az a folyamat, amit az infláció letörésének nevezünk”, és azt a célt, hogy év végére 10 százalék alá kerüljön az infláció, el tudjuk érni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában.
Orbán Viktor azt mondta: a nagy élelmiszerláncok, a multik árspekulánsként viselkednek: olyan körülmények között is emelik az árakat, amikor annak semmifajta alapja nincs.
A kormányfő kiemelte: miközben az egész ország az infláció ellen harcol, különösen az élelmiszerár-emelkedések ellen, „sajnos vannak, akik nem veszik ki a részüket ebből a küzdelemből, sőt kihasználják ezt a helyzetet”.
Azt mondta: a multik az import élelmiszerárakat is emelik, és amíg a magyar termékek árának növekedéséből egy rész legalább visszamegy a magyar gazdákhoz, az import élelmiszerárak növelése indokolatlan és elfogadhatatlan.
Hangsúlyozta: ez egy szimpla „nyerészkedés”. „Mi meg föllépünk velük szemben”, de ők Brüsszelben „följelentenek bennünket” – fogalmazott.
Kifejtette: Brüsszel „megpróbál bennünket letéríteni az emberek védelmének az útvonaláról”, az árspekuláns multik pedig összejátszanak a brüsszeli bürokratákkal.
Megjegyezte: kiszabtak már 3 milliárd forintnyi bírságot, a hivatalok, a fogyasztóvédelem „oda-oda csap”, és ezt a csapásszámot növelni kell.
Kijelentette: „nem fogadhatjuk el, hogy csak mert egy ilyen magasabb inflációs korban élünk, az élelmiszerek tekintetében indokolatlan árspekuláció történjen”, ez felháborító, helytelen és ez ellen fel kell lépni.
Orbán Viktor a műsorban kifejtette: Tusnádfürdő ikonikus helye a nemzeti oldalnak, az ott elhangzott beszédének műfaja pedig körülhatárolhatatlan. Elmondta, arra használja annak lehetőségét, hogy felszólalhat Tusnádfürdőn, hogy közös gondolkodást ajánljon, ezért a reakciók mindig izgalmasabbak, mint maga a mondandó.
A miniszterelnök a magyar belpolitikáról szólva úgy értékelt, provinciálissá váltak a baloldaliak és a liberálisok, nem olvasnak, nem követik az eseményeket, elveszítették a frissességüket, nem fogadnak be új dolgokat, a régi mantrát mondják.
Hozzátette: annyi új dolog történik a világban, egy részük veszélyes, másik részük lelkesítő, vonzó az egész, van intellektuális spiritusz a belpolitikában, de ez a magyar baloldali reakciókból nem látszik.
Orbán Viktor elmondta, nagy lehetőségeket lát a Romániával és a Szlovákiával való együttműködésben, „sok szép közös dolgot tudnánk csinálni a következő időszakban”. Elmondta, találkozott a román miniszterelnökkel és nagyon szeretné, ha jó viszonyt tudnának kialakítani. Az új miniszterelnök fiatal, erős és agilis vezető, „szerintem komoly dolgokat lehet vele közösen megcsinálni” – fogalmazott.
Szlovákiával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ott választás lesz szeptemberben. Azt mondta, mivel a két ország nem fog tudni „egy malomban őrölni” az utódállamkérdésben, azt a történészekre kellene hagyni, ezt a kérdést hiba beengedni a szlovák-magyar kapcsolatok középpontjába.
Kifejtette, ebben a kérdésben a szlovák megközelítés egészen más, mint a magyar. A magyarok nem húznak korszakhatárokat, „mi, magyarok 1100 éve flowban vagyunk, nekünk ez nincs összetörve, szétdarabolva, egy történet” – fogalmazott.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy úgy látja, a csehek egymással vitatkoznak. A miniszterelnök szerint neki azt kell készpénznek vennie, amit a cseh Európa-ügyi miniszter mond, hogy Csehország az európai egyesült államokat támogatja. Ez a föderalizmus álláspontja a magyar és a lengyel szuverenitás-felfogással szemben – mondta, jelezve, ezzel most nincs mit kezdeni, ez a vita következő években nyugvópontra jut, ahogy eldől az Európai Unió sorsa is.
A gazdasági helyzetről azt mondta: „két különböző meteorral találkoztunk”, a Covid idején meghalt sok ember, az egy nagyon fájdalmas másfél év volt Magyarország számára. Akkor az életekért kellett harcolni, emellett pedig a munkalehetőséget kellett megvédeni – emlékeztetett.
Kiemelte: a háború más, mert egyelőre a munkahelyeket nem veszélyezteti. Magyarországon teljes foglalkoztatás volt a háború előtt, „és a háború ebből nem is tudott bennünket kibillenteni” – jelentette ki.
Elmondta: a háború az energiaárak megemelése és a brüsszeli szankciók miatt inkább az infláció oldalán „szorongatja és fojtogatja a magyarokat”, ezért a rezsicsökkentett árakon keresztül védeni próbálják a magyar családokat.
Megjegyezte: egész Európában a magyar családok fizetik a legkisebb rezsit, ami egy nagy teljesítménye a magyar gazdaságnak.
Az ukrajnai háborúról szólva a kormányfő kijelentette: annak nincs harctéri megoldása, a helyzetet csak diplomáciával és tárgyalásokkal lehet megoldani, az első ide vezető lépés pedig az azonnali tűzszünet.
Kiemelte: Magyarországnak érdemes ezt szorgalmaznia. Kitartásra van szükség, „ha kidobnak az ablakon, visszajövünk az ajtón, ha az ajtón löknek ki, akkor majd az ablakon” – fogalmazott.
A háború nagyon költséges dolog, és az ukránoknak elfogyott az erejük, ma csak a nyugati pénzek tartják életben Ukrajnát, és működőképes állapotban az ukrán hadsereget 2 mondta a kormányfő.
Két kérdés van: az egyik, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke, hogy dönt, meddig költi számolatlanul a milliárdokat itt, Kelet-Európában, a másik, hogy meddig bírja Európa – értékelt Orbán Viktor.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
