A fel nem ismert betegek idővel dialízisre vagy transzplantációra szorulnak.
Az idült vesebetegség kialakulásában nagy szerepet játszik a cukorbetegség és a magas vérnyomás, a kockázati csoportba tartozók rendszeres laborvizsgálata elengedhetetlen a szakemberek szerint; a betegség korai felismerésével a súlyos szövődmények kivédhetők.
A vese világnapja (március 14.) alkalmából tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón Ladányi Erzsébet, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke elmondta, Magyarországon a becslések szerint 1,5 millió embert érinthet az idült vesebetegség valamilyen formája, azonban a látencia magas.
Kiemelte: a felnőtt lakosság körében minden 10. embernek van valamilyen mértékű vesebetegsége, de a többség nincs tisztában az elváltozással.
Ladányi Erzsébet hozzátette, hogy vesebetegség kialakulhat – a cukorbetegségen és a magas vérnyomáson kívül – fájdalom- és gyulladáscsökkentő szerek korlátlan és kontrollálatlan szedésétől, tartós vesekövességtől vagy magas vérzsírértéktől is.
Az idült veseelégtelenség egy aluldiagnosztizált kórkép, azonban kialakulásában nagy szerepet játszik a cukorbetegség és a magas vérnyomás, így e kockázati csoportba tartozók rendszeres, akár féléves-éves laborvizsgálata elengedhetetlen – figyelmeztetett, hozzátéve: „a folyamat fordítva is igaz„, tehát vesebetegség esetén gondolni kell szívbetegségre is.
A vese világnapjának célja, hogy felhívják a figyelmet a veseelégtelenség kórképre. A betegség egyszerűen diagnosztizálható és időben felismerve kezelhető – hangsúlyozta.
Wittmann István, a Pécsi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum vezetője, a Magyar Diabetes Társaság elnöke is az betegség időbeni felismerésének fontosságát emelte ki.
A betegség akár évekig tünetmentes lehet, azonban a véres, barnás vagy habzó vizelet, a vizenyőképződés a lábakon és a kezeken, a gyengeség, a fáradékonyság és az addig nem tapasztalt magas vérnyomás esetén érdemes orvoshoz fordulni – mondta a szakember. (MTI)
