A magyar kormány által működtetett harmincféle családtámogatás jelentős részéhez a külhoni magyarság is hozzáfér.
Beneda Attila a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Csíki Anyák Egyesülete által működtett rendezvénysátrában a magyar gyermekek és magyar családok jövőjéről rendezett kerekasztal-beszélgetésen vett részt, amelynek címét – Egy vérből valók vagyunk – a Tusványos idei nagyszínpados koncertprogramját szombat este záró Ismerős Arcok közismert dalszövegéből kölcsönözték a szervezők.
Rámutatott: a magyar kormánynak a családpolitika terén a legfontosabb hivatása az, hogy támogassa a nemzet fenntartását, segítsen leküzdeni a népesedési akadályokat, és a magyar családokra zúduló hihetetlen terheket, nehézségeket. A magyar állam az „Egy vérből valók vagyunk” mottó jegyében – bár nehéz ennek a jogszabályi feltételeit megteremteni – igyekszik családtámogatásokkal a külhoniakat is segíteni.
Kifejtette: a magyarságot a keveredő társadalmak világában a kultúrája tartja össze. A „rendkívüli gazdagsággal bíró magyar nyelv”, a művészetek, a zene, a tudomány mellett a helyettes államtitkár ezek közé sorolta az olyan történelmi tapasztalatok miatt kialakult szokásokat is, mint például az, hogy a magyar emberek szeretik, ha van saját otthonuk, idegenkednek a bérlakásoktól.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke a beszélgetésen a szervezet egy friss, reprezentatív felmérésének eredményeit ismertette, amelyben azt vizsgálták: hogyan viszonyulnak az anyaországi magyarok a külhoni magyarokhoz, mennyire erős a kötődés.
A legnagyobb, csaknem teljes egyetértés azt az állítást övezte, amely szerint „minden magyar gyermek kincs, bárhol szülessen a világon”. Az anyaországi magyaroknál nagyjából tízből nyolc ember azt gondolja, hogy „mi, magyarok összetartozunk, bárhol is éljünk a világon, fontos, hogy kultúránk és nyelvünk összeköt minket”.
Arra a kérdésre, hogy kell-e a magyar államnak támogatnia a külhonban élő családokat, a nagy többség – csaknem kétharmad – szintén igennel válaszolt. Abban is a nagy többség egyetértett, hogy az elcsatolt területeken élő magyarokat a helyben maradásban kell segíteni.
Beneda Attila emlékeztetett: a „Minden magyar gyermek kincs” a mottója a 2018-ban elindított Köldökzsinór programnak, amelynek lényege, hogy két magyarországi támogatási forma az anyasági támogatás és a babakötvény ugyanolyan feltételekkel igényelhető határon kívül is, ha legalább az egyik szülő magyar. Ezt eddig 50 ezer külhonban született gyerek után igényelték, kétharmaduk a Kárpát-medencében született, 25 ezer Erdélyben. Itt népszerű a támogatás, és általában a gyermek anyakönyveztetését is elindítják. A második legtöbb igény Németországból, azt követen Ausztriából jött.
Csép Andrea Éva bukaresti parlamenti képviselő, az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető elnöke a magyar érdekképviselet azon kezdeményezéseiről beszélt, amelyekkel a román joggyakorlatba próbálnak átültetni sikeres magyar családvédelmi intézkedéseket.
Beszámolt arról is, hogy egyik törvénymódosító kezdeményezésének eredményeképpen pénteken hirdette ki az államfő azt a törvénymódosítást, amely szerint a munkaadónak lehetővé kell tennie, hogy az alkalmazott – kérésre – havonta négy napot otthonról dolgozhasson, ha 11 évesnél fiatalabb gyereke van, és az otthoni munkavégzésre a munkaszerződés lehetőséget ad. A beteg gyerek felügyeletéért járó táppénz (romániai szóhasználattal betegszabadság) igénylésénél a korhatár 7-ről 12 évre emelkedett.
Márton Zsuzsanna, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a szövetséghez közel 100 szervezet tartozik Magyarországról, Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról és a Délvidékről. Úgy értékelte: a magyar kormány családpolitikája példaértékű, ezeket a kezdeményezéseket a külhoni vidékeken is népszerűsítik. (MTI)
