Karácsony Gergely főpolgármester és a baloldal vízdíj-emelést kényszerített ki a nem lakossági fogyasztóknál.
Az Energiaügyi Minisztérium azt is hangsúlyozta, hogy a változás a lakossági díjakat nem érinti, a kormány a lakossági rezsicsökkentést változatlan formában fenntartja.
Azt írták: a jövő év elejétől bevezetendő, országosan egységes nem lakossági díjak mértékét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslata alapján az energiaügyi miniszter rendeletben határozta meg.
A változás a lakossági díjakat nem érinti, a kormány a lakossági rezsicsökkentést változatlan formában továbbra is fenntartja – tették hozzá.
A tárca közleménye szerint a főpolgármester azzal fenyegette meg az agglomeráció településeit, hogy ha nem sikerül díjemelést elérnie, egyoldalúan felmondja a vízátadásra vonatkozó szerződéseket, így a főváros körüli települések nem jutnak hozzá a budapesti szolgáltató által kitermelt vízhez.
Hangsúlyozták: a kormány célja, hogy hosszú távon biztosított legyen a magyar családoknak a minőségi vízszolgáltatás, és nem engedi, hogy „Budapest zsarolja az agglomerációt”, ezért jogszabály-módosítást kezdeményezett. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása biztosítja, hogy a víziközmű-szolgáltató ne mondhassa fel egyoldalúan az átadási szerződést akkor, ha az – az adott terület műszaki körülményei miatt – elengedhetetlen egy másik víziközmű-szolgáltató kötelezettségének teljesítéséhez.
A módosítás emellett – a lakossági rezsicsökkentés fenntartásával – lehetővé teszi az országosan egységes nem lakossági díjak bevezetését. A 2024. január elsejétől érvényes egységes alap- és fogyasztásarányos díj a nem lakossági területen jelenleg létező több mint 900-féle víz- és csatornadíj helyébe lép, kiegyenlítve a legalacsonyabb és a legmagasabb tétel közötti akár 49-szeres különbséget. A díjak mértéke országszerte eltérő mértékben módosul – ismertették.
Az elfogadott törvénymódosítás emellett létrehozta a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapot, amelynek célja az eltérő üzemeltetési környezetből fakadó bevételkülönbségek kiegyenlítése. Bizonyos szolgáltatóknak ugyanis az eltérő helyi adottságok miatt magasabbak a költségeik – magyarázták.
Hozzátették: a víziközmű-szolgáltatónak a – MEKH módszertana és javaslata alapján – rendeletben meghatározottak szerint az elismert indokolt költségeihez képest elért többletbevételeire tekintettel kell befizetnie az alapba, illetve ebből igényelhet ellentételezést, amennyiben arra jogosult.
Az ágazati bevételek kiegyensúlyozott elosztása hozzájárul a szolgáltatók fenntarthatóbb működéséhez, ezáltal segíti az ellátásbiztonság növekedését, a rekonstrukciós szükségletek csökkentését, valamint a hálózat műszaki-technológiai állapotának fenntartását – áll az Energiaügyi Minisztérium közleményében. (MTI)
